Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

miskolci egyház kívül marad az egyházalakulással járó küzdelmeken. Borsodi lelkészek már nagy valószínűséggel 1567 előtt is részt vesznek zsinatokon, amelyeket a kialakuló tiszáninneni kerület 1561 óta tart. Szilágyi Benjámin István feljegyzéseiből értesülünk arról, hogy már 1561-ben lehetett Tarcalon egy zsinat, ahol a sárospataki lelkész Kopácsi István elnökölt, és ahol a vita tárgya a predestináció kérdése volt.

29 Erről a zsinatról még meglehetősen hézagosak az ismereteink, de úgy tűnik, hogy Melius Juhász Péter, Debrecen papja és a Tiszántúl püspöke is jelen van, nemcsak 1561-ben, de a következő évi és több forrásban szereplő 1562-es tarcali zsinaton is. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy mindkét zsinat védnöke a protestantizmust erősen pártoló Némethi Ferenc, János Zsigmond tokaji kapitánya. Az ő és Melius kapcsolatára utal a Mélius-féle debreceni hitvallás és Kálvin kátéjának fordítása, amelyet a debreceni püspök Némethinek ajánl. A kettőjük kapcsolata hoz új fejezetet a tiszáninneni egyházmegye reformációjába. Az eddigi változások központi alakja, mozgatórugója ugyanis a Perényi család, leginkább pedig a következetesen lutheránus Perényi Gábor. Ő azonban Regéc urával, Alaghi Menyhérttel és Eger kapitányával, Mágócsy Gáspárral együtt először hitvitára hívja a kálvini eszmék felé hajló lelkészeit, majd pedig elbocsájtja őket.

30 Mégsem tudja megállítani a folyamatot, mely egyre erőteljesebben mutat a reformáció svájci irányának elfogadása felé. Ezzel párhuzamosan történik meg a létrejövő-létrejött protestáns egyházak intézményesülése, most már tehát a helvét tanok elfogadásával. Az 1562-es tarcali zsinat minden intézkedése ezt az önállósulást és intézményesülést dokumentálja.

31 Ez a zsinat is Némethi Ferenc oltalma alatt tartatik meg, az események irányítói pedig Thuri Farkas Pál és Kopácsi István sárospataki prédikátor, valamint a pataki iskola rektora, Szikszai Fabricius Balázs voltak. A zsinaton Kopácsi megbízásából Szikszai prédikált, s minden bizonnyal jelen voltak Zemplén, Abaúj és Borsod képviselői is. A jelenlévő lelkészek Theodore de Beze 1560-ban közzétett hitval29 ZOVÁNYI J. 1922. 403. p. 30 Szabó András kutatásai alapján tudjuk, hogy a szakirodalom által korábban tőketerebesinek nevezett hitvita valójában nem Terebesen, hanem a füzéri várban zajlott le. SZABÓ A. 1997. kézirat 31 ZOVÁNYI J. 1922. 402^06. p.