Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

lásának egy átdolgozását fogadják el. Az elfogadott hitvallást egy évvel később, 1563-ban az erdélyi protestánsok tordai zsinatán is elfogadják. Beze hitvallása, illetve annak a később tarcal-tordai hitvallás néven emlegetett változata jól tükrözi a kialakuló egyház helyzetét, dogmatikáját és struktúráját tekintve is. A Tarcalon jelenlévő lelkészek ugyanis nem véletlenül választják Kálvin helyett a kálvini szellemű, de bizonyos pontokon attól eltérő Beze művét. Theodore de Beze hitvallása így egyszerre kettős célt szolgált. Mivel az úrvacsora kérdésében Lutherhez állt közel, nem volt idegen a Wittenbergben lutheri szellemben tanult lelkészeknek. Mivel azonban kétségkívül Kálvin hatását mutatja, magát Kálvint is tudta népszerűsíteni. Látható tehát a tanok tekintetében az átmenetiség. Ugyanakkor már itt feltűnő a kialakuló struktúrát tekintve az, hogy bár Beze meglehetősen nagy teret szentel az egyetemes zsinatnak, mint az egyházkormányzás legfőbb szervének -, ezt a terjedelmes részt a tarcali zsinat résztvevői teljesen mellőzik. Kérdés, hogy vajon azért-e, mert időszerűtlennek vagy fölöslegesnek tartották? Akárhogyan is értékelték, a tarcal-tordai hitvallás mintegy előrevetíti az egész létrejövő magyar református egyház struktúrájának felemás voltát, hiszen a magyarországi az egyetlen, amelynek egyházkormányzata episzkopális, azaz püspöki - hierarchikus. További érdekesség, hogy ennek ellenére éppen itt, a tiszáninneni kerületben állnak ellen legtovább a püspökválasztás kötelezettségének, 1735ig.

32 Ehelyett úgynevezett seniorok vagy esperesek irányítják a különböző egyházmegyéket; az egész egyházkerületet tekintve pedig az az irányító, akinek egyházmegyéjében a zsinatot tartják. Úgy tűnik, ebben nagy szerepe lesz a személyes tekintélynek. 1564-ben még mindig Némethi Ferenc segédletével és még mindig Tarcalon tartanak zsinatot, melyen ismét aláírják Beze hitvallását. A tiszáninneni esperességek első nagyobb, már törvényalkotó zsinatát Göncön tartják 1566 januárjában. A helyváltozás oka egyrészt Némethi Ferenc 1565-ben bekövetkezett halála, másrészt egy nagy formátumú, erőteljes személyiség előtérbe kerülése. Károlyi Radies Gáspár, Gönc lelkésze lesz a központi figurája az eseményeknek, mint 32 A probléma lényegéről ír DIENES D. 1998. passim.