Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

A Diósgyőrhöz közeli bükki Kistokajon is birtokos Zalatnay; 1575-ben 12 hold szántót ad itt Horváth Györgynek, hogy művelje és adjon dézsmát belőle, a szántás után azonban erőszakkal visszaveszi a földet.

201 Zalatnay Bertalan után fia, Mihály örökölte a miskolci javakat, de ő már nem volt apjához hasonló jó gazda, hiszen a miskolci malmot 1610-es években zálogba adja Czövek Jánosnak, aki éppen a malom ügyében pereskedik 1615-ben Zalatnay Mihállyal.

202 A Zalatnay-örökség szintén a XVII. század elejére elpusztult nemesi vagyonok közé tartozik. 1628-ban a visszaháramlott diósgyőri kúriát, miskolci szentgyörgyi szőlőt és a pusztává lett miskolci malmot a nádor Melczer Kristófnak adományozza.

203 A város diósgyőri szélén épült malom azonban csak a Szepessyek birtoklása idején épül újjá, Szepessy Pál és felesége Csuda Zsuzsanna ugyanis 1662-ben malomhelyként veszi bérbe akkori tulajdonosaitól, Tornaallyai Mártontól és Gyeörgyfy Katától.

204 Az 1563. évi urbárium a Máthé családon kívül említ még olyan nemeseket, akik a XVII. század folyamán is megtartották gazdaságuk kontinuitását, miskolci vagyonukat, sőt egyikük-másikuk gyarapította is azt. Az óvárosi nemesek között ilyen Bakos András, Vörös Máté és Szerafin Kristóf. A feltehetően abaúji származású széplaki Szerafin Kristóf miskolci meggyökerezését házassága is segítette, hiszen azzal a Golopy nevű családdal került rokoni kapcsolatba, amelynek az urbáriumban is nemesi háza van.

203 De rokonságban volt a korszak másik nevezetes családjával, az említett Bakos András örökösével is. A Szerafinok, bár megmaradtak ismert miskolci családnak, vagyona egyre fogyott, a XVII. század első évtizedeiben földjeik bérletéből igyekeztek fenntartani magukat, majd a század végére értékes Piac utcai ingatlanuk is - melyre, mint Golopy-örök201 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 4. köt. 199. p. 202 Az vitézlő Czövek János kér szolgabírót adósságnak okáért, ilyen dologra: Hogy az minemű malmot Zalatnay Mihály Miskolcon vetett volna neki zálogban, annek kötele szerint, hogy eressze kezében Czövek Jánosnak. 1615. B.-A.-Z. m. Lt. TV. 501/a. 4. köt. 149. p. A perre vö: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. VIII. 70. 203 B.-A.-Z. m. Lt. XV-17. Diósgyőr-1628 204 Borsod vármegye oklevele az adásvételről. Miskolc, 1662. okt. 30. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. XV. 1006 205 GYULAI É. 1997/b