Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

ségre még 1562-ben kapnak királyi adománylevelet - pusztává lett, s az örökösöktől a városi tanács szerzi meg a XVII. század legvégén.

206 A Bakos család, amely a legvagyonosabb miskolci nemesi famíliák közé tartozott, a XVII. században is megőrizte gazdasági erejét, 1646-ban vitézlő Bakos Andrásnak bedeghi Nyáry Miklós 150 forintért ad inscriptiot egy miskolci puszta házhelyre és külsőségeire, irtványföldeire.

207 A Bakos család igazi virágzása azonban, hasonlóan a többi nemes famíliához, a XVI. század második felére esett. A család egyik tagja, Bakos-Szécsi Balázs egyre-másra szerzi az ingatlanokat, köztük szőlőt is. 1595-ben Bakos András rendelkezik javairól, egy ősi házról (avitica domus), az általa szerzett szőlőkről (vineas ipsas, quae fuerant acquisititiae), ezek közül a Nagyszőlő nevűn három örökös osztozik. Az örökség feletti perben szó van arany- és ezüstholmikról (res aureas et argenteas) is, melyeken az egri káptalan előtt osztozkodnak az utódok.

208 Bakos-Szécsi Balázsnak - feltehetően felesége, Korom Dorottya révén, aki 1560-ban nádori donációt nyer egy itteni kúriára - nemesi birtokrésze is van a Miskolccal szomszédos Koromháza pusztán, melyet leányai örökölnek.

209 Amennyiben az 1563. évi urbáriumban említett nemes Vörös Máté azon XVII. századi Veresek őse, akik a református egyháznak klenódiumokat adományoznak, ez a család is megőrizte kontinuitását. Veres András örökségén 1666-ban fia, István és lánya, Borbála (Kaposi István rimaszombati református lelkész felesége) osztoznak.

210 A vagyon talán a legtipikusabb miskolci nemesi jószág a XVII. században. Az özvegyet sikerült két hordó borral, 25 szapu búzával és 18 forinttal kiengesztelni. A nemest minősíti tartozása is, a miskolci török adóban lévő 23 forintos tartozásával együtt 444 forint adósságot hagyott az övéire. Ezen felül az atyai kőházat minden felszerelésével, kerttel, ólakkal, istállókkal, pincékkel valamint a házhoz tartozó „köteles földekkel" együtt. A telki földeken kívül két irtványa is volt, az 206 A Szerafi-fundusról részletesen: GYULAI É. 1997/a. 116-120. pp. 207 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. V. I. 76. 208 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. VII. 32. 209 B.-A.-Z. m. Lt. XV-17. Koromháza 210 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/d. V. 11. és 501/1. 5. köt. 192-197. pp.