Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A VÁROS GAZDÁLKODÁSA 1678-1690 KÖZÖTT - BÁN PÉTER

Évkor Termény Bevétel Kiadás 1686/87 búza 968 74 mérő

55 árpa 235 V2 1

/s mérő

56 1689/90 búza 1148 74 mérő 971 72 mérő

57 árpa és zab 633 mérő 480 3

/4 mérő

58 A felsorolt számadatok annyira szórtak, illetve oly mértékben eltérő szempontok szerint készültek, hogy átfogó következtetéseket levonni méltatlan és kockázatos lenne. Amit talán meg lehet állapítani, az nem több, hogy az 1680-as évtizedben Miskolc kenyér- és takarmánygabona bevételei - a vásárlásokkal együtt - fedezhették a kiadásokat. A vásárlások azonban a kimutatható esetekben nem voltak szerény tételek: a tavaszi árpából, zabból, ritkábban még tönkölyből is 1678/79-ban 769 mérőből 442 l

/

2 mérő, 1679/80-ban 62,5 mérő, 1689/90-ben 91 V2 mérő. A pénzen vett kenyérgabonáról pontos adat csak az 1679/80-as számadási évből áll rendelkezésünkre; akkor az 133 mérőt tett ki. Akármilyen változékony százalékot tettek ki vásárlások, a természetbeni rovatoknál pozitívumként, a készpénz-számadás szempontjából negatívumként jelentkeztek. 55 Egyrészt a török számára szedett „császár- és portabúzát" összegezték (761 74 mérő), azzal a megjegyzéssel, hogy „in duplo facit mensurae 1522 72", másrészt a város majorságaiban termett mennyiséget (173 mérő) és a „tavalyi kincstartó, Lakatos István Uram által az inventárium szerint átadott 1 mérőt, valamint vásárolt 33 mérőt. (B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/f. 5. füzet, 118. fol.) - Vö. 18 sz. jegyzet, ami nem a kettes szorzóra adna magyarázatot. 56 Az árpa mérőjét is kiszámolta a kincstartó dupla mértékkel; eszerint 471 74-et tett ki. (U. o.) 57 Cím szerint: „Erogatio frumenti in Anno 1690", de a jegyzék nem szólhat csak egy évről, mert június 9-től május l-ig sorolja fel a kiadásokat. - A funkcionális bontás értelmetlen, mert a legnagyobb tétel (626 mérő) „diverersis vicibus" küldetett Egerbe. 58 A városi és idegen lovak abrakjára 165 7 2, zömmel Habsburg katonai szükségletre 317 74 mérő árpát és zabot vetettek ki Miskolc lakosságára. A városi lovak számára azonban - úgy tűnik - nem gyűlt össze a kívánt mennyiség. A kimutatás annál is kevésbé áttekinthető történeti statisztikai szemmel, mert két, egymástól nem világosan elkülönülő részletben szerepel a Gábri György városgazda kötetében (1689. vagy 1690. február ll.-június 27. - pp. 105-108. fol., illetve 1690 [sic!] június 9.február 10. - pp. 113-116. fol.) A zavart fokozza, hogy az első kiadási napló végén (p. 107.) két alkalommal is átadási leltárról esik szó: május 13-án 2 V4, június 27-én 13 mérőt adott át feljegyzése szerint Gábri György Szerencsi Mihály új városgazdának. - A legjelentősebb takarmánykiadás egyébként 1689 vagy 1690 novemberében történt, amikor Schlick tábornok beszállásolt Miskolcra (140 72 mérő; p. 115.)