Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT
tenbergi diák Miskolczi Demeter, 1654-ben Miskolczi János, 1568-ban Miskolczi Puah Pál, 1575-ben Miskolczi Imre, 1586-ban Miskolczi Boldizsár. A XVII. századtól kezdve már Heidelbergben találunk miskolci diákokat: 1602-ben egy bizonyos Miskolczi Istvánt, majd 1617-ben Miskolczi Jánost és egy szintén Miskolczi előnevet viselő István peregrinust. 1692-ben pedig Franekerben, a puritán teológia fellegvárában Ráczkevi István, egy miskolci származású ifjú iratkozik be az egyetemre. A XVI-XVII. században a megyében tartott zsinatokon részt vevők névsorából kiderül, hogy több helységnek van Miskolcról elszármazott lelkésze. így például Bánfalva, Bánhorvát és Nagybarca prédikátora Miskolczi István, Vadna és Barca lelkésze pedig Miskolczi Ozsvát. Ez az utóbbi személy később Gesztely és Hernádkak lelkésze lesz, helyére pedig Vadnára és Barcára - amint az az 1649. évi vizitálás jegyzőkönyvéből kiderül - egy ugyancsak innét elszármazott személy: Miskolczi János kerül. Végül Szakály Ferenc kutatásaiból tudjuk, hogy a XVI. században a borsod-gömör-kishonti egyházmegye 1575 és 1599 között tizedből részesült református lelkészei közül nyolcat hívtak Miskolcinak. A reformáció felvétele és a XVII. század utolsó évei között eltelt nem egészen másfélszáz év alatt Miskolc korábban is látogatott iskolája jelentős változásokon megy át. Mint láttuk, nemcsak az iskolaépület gyarapodik, hanem az osztályok száma is eléri a korszak középfokú tanintézeteiben szokásosat. Ezzel párhuzamosan nyilván növekszik a tanulók létszáma, és az iskola jó hírét mutatja, hogy még más mezővárosokból is jönnek ide tanulni. Mindez annál is inkább lényeges, mert az iskolát teljes egészében a város tartja fenn. Tipikus példáját láthatjuk tehát az iskola kapcsán is annak, ahogyan a polgárok közönsége és az azt képviselő magisztrátus gondoskodik az oktatásról, és a XVI-XVII. század adatai egyértelműen bizonyítják, hogy ez a rendszer Miskolcon működőképes, prosperáló rendszer volt.