Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

A MISKOLCIAK ÉS A REFORMÁCIÓ Történelmünk egyik legizgalmasabb kérdése, hogy maga az ember, az átlagember, aki a „tömeget", a „népet" - amelyről annyi mindent állítunk - alkotja, hogyan vesz részt a történésekben? Vajon mennyi jut el hozzá a különböző eseményekből és változásokból, s azok hogyan hatnak a mindennapjaira? Átalakítják-e legalább valamilyen szinten az életét, vagy érintetlenül hagyják? - Különösen fontos kérdés ez a szellemi mozgalmak, változások esetében, amelyekre az egyén, amennyiben érintve van általuk, teljes személyiségével reagál: átalakul a világról, önmagáról alkotott képe, szemlélete, s ezáltal az életmódja is. Ezt a folyamatot regisztrálja Max Weber is, amikor megállapítja, hogy a protestantizmus, leginkább pedig a kálvini teológia és a polgári gondolkodás között szoros összefüggés mutatkozik.

203 Valóban érdekes és szembeötlő az a különbség, amely a reformáció genfi irányát követő országok és azon országok között jön létre, ahol nincs reformáció, vagy csak a népesség elenyésző hányadát érinti. A földrajzi felfedezések idején szinte monopolhelyzetben lévő katolikus Spanyolország és Portugália helyett a XVI-XVII. század folyamán Európában az élre ugrik a protestáns Németalföld, meglódul a puritán eszmék terjesztője, Anglia. A kérdés azóta is izgalmas: milyen összefüggés van a protestantizmus és a polgári szemléletmód, az új munkaetika között? Max Weber a választ a kálvini predestinációs teológiának az emberi pszichére gyakorolt hatásában látja.

204 Ha érvelését nem is tudjuk mindenben elfogadni,

205 egyetértünk azzal a rendkívül fontos megállapításával, hogy a reformáció az egyén egész személyiségét, értékrendjét átalakítja, és ez az átalakult szemlélet teszi képessé a polgári értékrend befogadására, az „evilági aszkézis"

206 gyakorlására. Mivel pedig a személyiség alapjait érinti az egyén szintjén, ezért járhat mindez földrengésszerű változással a társadalom szintjén is. Magyarországon ilyen jellegű változásokról nem tudunk. Az új 203 WEBER, M. 1982. passim. 204 WEBER, M. 1982. 117-230. p. 205 BALOGH J. 1995. 187-197. p. 206 WEBER, M. 1982. 117. p.