Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

a napon és abban az órában, amikor a dragonyost észlelték, nyomban jelentették Strassoldo generálisnak és a diósgyőri várba.

31 A mezőváros bíráinak kötelességük volt a várkapitányok leveleit is továbbítani, így 1667. június 2-án, az ónodi várban kelt levélre ezt írta a vicekapitány: „Miskolci bíró uram küldje minjárt Győrbe, kapitány uram kezébe, szívességgel"?

1 A miskolciak kénytelenek voltak a XVLT. század második felében a hadipostásokat élelemmel is ellátni, amikor Miskolcon átmenve, megpihentek. A Miskolcon áthaladó postaemberek kiindulási helye és célpontja egyben a városba vezető útvonalak meghosszabbításának irányát is jelzi: az Alföldről a Szepesség felé és vissza, Gömörből-Nógrádból az Alföld és Erdély felé, Egerből a Hegyalja felé, Debrecen-Kassa, Torna vára, Szikszó-Eger, Böszörmény, Putnok, Tarcal, Fülek, Szikszó, Somlyó, Konstantinápoly, Várad, Rimaszombat, Debrecen, Fülek-Túr, Kassa, ErdélyRimaszombat, Kővár, Érsekújvár, Nagyida, Szolnok, Szoboszló, Debrecen-Besztercebánya, Debrecen-Rimaszombat. Az országutak a miskolci kapukon át vezettek a város lakott része felé. A középkorban még nem említenek kapukat a források, csak a város széléről, illetve végéről beszélnek. 1562-ben egy adásvételben említenek két irtásföldet a Boldogasszony-kapun kívül a Besenyőre vezető útnál és egy gyümölcsöst a Diósgyőri-kapun kívül.

33 A város északi részén a Szirmabesenyő felőli kapun át vezetett az országút Szentpéter felé, a Diósgyőri-kapu pedig - feltehetően a középkor óta - az uradalom központjába vitt a Piac folytatásaként. 1657-ben már Szentpéteri-kapunak hívják: a városi jegyzőkönyv egy pincét említ a Szentpéteri-kapun kívül, a temető előtt.

34 Ez egyben az egyik legkorábbi utalás arra, hogy a templom körüli temetőn kívül a város északi végén egy másikat is használtak. De létesült egy harmadik temető is a városban (6. ábra). A Városkönyvbe 1679-ben jegyezték be, hogy a városban tavasszal és ősszel szörnyű pestis 31 Fodor János haditörvényszéki bíró ítéletlevele Miskolc város tanácsának. Kassa, 1677. jan. 25. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501

/d. XIII. 610. 32 Tolvaj György levele Pap Jánosnak. Ónod, 1667. jún. 2. MOL P 71 {Csáky lt.) fasc. 264. 33 ...extra portám Beatae Virginis penes viam publicam versus Besenyő ducentem [...] extra portám Diósgyőri-kapu sic vocatam. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 134. sz. 34 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 317. p.