Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

„grasszált", s ősszel több mint ezerötszáz halottnak harangoztak, ezért „ezen esztendőben fogtak fel temetőkertnek az Győri kapun kívül való verő oldalt".

35 A város harmadik, Csaba felőli kapuja 1618-ban bukkan fel egy zálogos levélben: „Seraphi Imréné Bakos Dorkó vallom az Mindszentikapunál lévő nekem jutott nemes földemet tizenhárom forintban zálogban nemes Bakos János öcsémuramnak".

36 Ugyanezt a kaput 1686-ban is említik, ekkor hajdúk törnek be rajta felől a városra: „Király János nemes, 48 éves: Török István mikor hajdúival Miskolcra jött, a Mindszenti kapunál hajdúi rögvest otthagyták, és ellenség módján a városra törtek."

37 A XVLT. században már ismert Miskolc déli bejáratának neve is: Csabai-kapu. 1685-ben Szepessy Pál és felesége Csuda Zsuzsanna záloglevelet ad egy szőlőről: a szőlőhegy „az Csabai kapunál lévő Tűzköves nevű oldalán".

38 Miskolc hegyének egyik promontóriuma, a Tűzköves máig élő neve mutatja, hogy az őskori kovabánya helyén telepített szőlőkben a kora újkori miskolci ember is gyakran lelhetett pattintott kőeszközökre (7. ábra). A kapu, bár nem védhette meg a városlakókat, a város integritását jelképezte, amint egy 1678. szeptemberében történt tragikus esetnél is. „Petneházy Dávid és Sepetka nevű lovas és gyalog kuruc hadnagyok késő estve igyekezve feles [= igen sok] lovasokkal és gyalogokkal Szikszó felől a városra, és valamely részeg katonák elől nyargalván az kapura, főbíránkat, Busa Mihály uramat (ki is akkor más becsülletes tanácsbeli emberekkel az kapura oly véggel ment, hogy elérkezve az seregekkel, reménkednék azon az hadnagyoknak, hogy őkegyelmek vennék olly disciplinában [- fegyelmezésben] az hadakat, hogy az város lakossival szépen bánjanak). Egy katona azok közzül úgy lőtt őkegyelméhez, hogy mindkét combján általment a golyóbis."

39 Amikor Miskolcon katonaságot szállásoltak el, a kapuk őrhelyként is szolgáltak. 1678-ban Harsányi György vezetésével „francia s egyéb 35 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 386. p. 36 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501

/b. Sp. I. 1. k. 22. 37 Dominus Steplianus Török cum suis Hajdonibus, cum venu in Miskolcz, apud Portám Omnium Sanctorum ipsum Hajdones sui statim reliquerunt et tamquam aliqui hostes, oppidum irruerunt. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501

/b. XIV. 319. 38 B.-A.-Z. m. Lt. XÜI-14. XXVI/17. 39 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 384. p.