Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

„beszállt" a küzdelembe: az utóbb erdélyi fejedelemmé választott Bocskai István vezetésével Bécs ellen felkelt magyar rendek, amelyeknek 1604-1605. évi hadjáratai veszélyesen megközelítették Miskolc környékét is.

21 Veszedelmes fejlemény volt ez márcsak azért is, mert Bocskai hadai nagyobbrészt hajdúkból

22 álltak. Vagyis: olyan, éppen a háború folyományaként földönfutóvá vált parasztok és kurtanemesek közül verbuválódtak, akik időközben Habsburg-zsoldon vagy szabadcsapatokban kitanulták a hadviselés mesterségét.

23 Ezek hadviselés idején is az érintett területek parasztlakosságának ostorai voltak, igazán azonban akkor váltak veszélyessé, amikor a hadseregekről leszakadva vagy a hadakozási szünetekben saját szakállukra kezdtek vállalkozásokba. A XVII. század első felében a Felvidék lakossága messze jobban rettegett tőlük, mint bármely más itt megfordult fegyverviselőtől,

24 jóllehet e korban a tatárok számítottak a „pusztítás művészeinek", s nem örvendtek valami jó hírnek a nyugatról ide vetődött zsoldosok sem.

25 Egyelőre nem tudhatni, hogy Miskolc mennyire szenvedett tőlük, aligha hihetjük ugyanis, hogy a hajdúk pontosan a mi városunkat megkímélték volna. Igaz, Bocskai ide telepített egy csapatnyi kiváltságolt hajdút - ezek a század végéig a társadalom libertinus elemeit gyarapították -, ami elriasztó erővel hathatott prédát kutató társaikra. (A hajdúk szolgálatait ugyanis sem Bethlen Gábor, sem Rákóczi György nem nélkülözhette; igaz, ezek a hajdúk maguk is földművelők lévén, már közel sem voltak olyan veszélyesek, mint századeleji társaik.) Miskolc azonban a hajdú-világ elmúltával sem lélegezhetett fel, hiszen az egymást menetrendszerűen követő Habsburg-ellenes felkelések során is gyakran kerültek hozzá veszélyes közelségbe felkelő, illetve Habsburg-csapatok (akik között persze éppúgy akadtak magyarok, mint a másik oldalon). így volt ez a Bethlen Gábor, az 21 NAGY L. 1961. 107-144. és 253-271. p. (térképvázlat: 117. és 251. p.) 22 NAGY L. 1961. passim. 23 Érdekességként említjük, hogy miskolci származású volt - a Miskolczy predikátumot viselte - az Erdélyben kőváros úrrá lett Nagy András hajdúgenerális, akit Báthori Gábor azért öletett meg, mert a trónjára tört. KOMÁROMY A. 1910. 149. p. 2. jegyz., RÁCZ I. 1964. 31-55. p. 24 KOMÁROMY A. 1891. 226-242. p. és KOMÁROMY A. 1893. 72-91. p. 25 Vö. rVANICS M. 1994., ill. KATÓ S. 1908.