Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

hanem akit a közösség - megbízván benne - ilyenként elfogadott.

17 Másfelől: a magyar és a török adót egyaránt a városi magisztrátus vetette ki, szedte és szolgáltatta be (Hatvanba, majd Egerbe) - városi tisztségviselő volt a census Turcici exactor is -, mint ahogy a magyar adókat, így a török bíróra másféle feladatok - elsősorban a törökök intéseinek közvetítése - maradtak. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kettős adóteher még a lakosság által különösen nehezményezett külön kívánságokkal és ajándékokkal együtt sem volt olyan nyomasztó, hogy a város gazdasági fejlődését komolyan akadályozta volna. A termelő erők időnkénti pusztulása egyértelműen a településre betört török, illetve keresztény hadak rovására írandó. Hiába volt ugyanis két uruk is, a peremvidéki települések éppúgy nem számíthattak folyamatos fensőbbségi védelemre, miként a török által megszállt, illetve a magyar földesurak által kizárólagosan birtokolt távolabbi megyék lakosai. A környékbeli magyar végvárak (Szendrő, Ónod és - nem utolsósorban - Diósgyőr) kapitányai inkább csak fenyegetőztek az engedetlennek minősített települések megdúlásával, a törökök viszont - bár Miskolcnak egész kazalnyi védlevele volt az egymást követő egri pasáktól - előzetes fenyegetés nélkül is gyakran ráütöttek a városra.

18 Az igazi veszélyt azonban nem az ún. béke-, hanem a háborús időszakok jelentették. Nyilvánvaló, hogy városunk megsínylette mind Eger 1552. évi sikertelen török ostromát - a vár védelmében miskolci zsoldosok is részt vettek -, mind pedig annak elestét és főként a Mezőkövesdnél 1596. október 26-28-án megvívott véres ütközetet.

19 A számokból úgy tűnik, az előbbit kevésbé, az utóbbit mint a „tizenötéves háborút" (1593-1606) általában

20 - annál inkább. A századfordulón lezajlott hosszú háború végén egy harmadik fél is 17 Sajnos, ennek az intézménynek a feltárására még semmi sem történt, pedig tudható, hogy sokhelyütt minden faluban volt török bíró. 18 A kiszolgáltatottság kivédésére jöttek létre a XVII. században az ún. parasztvármegyék - megalapításukban éppen a borsodi parasztság járt elöl jó példával -, amelyek azonban csak a helyi bűnözők és károkozásokon kapott kóbor katonák ellen léphettek fel. SZAKÁLY F. 1969. passim. 19 Az 1551/52. évi borsodi mozgósításról: SZENDREI J. 1886-1911. II. 108. p. és SZÁNTÓ I. 1985. 189-190. p., ill. TÓTH S. L. 1983. 553-573. p. 20 SZAKÁLY F. 1988. 39-51. p.