Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

zengő fülemilék és más piciny madarak éneke a várszobákban lakók fülének csodálatos gyönyörűséget szereznek. A vár alatt egy hegyi patak folyik, rengeteg benne a pisztráng és más finomabb hal. Innen fél mérföldre van Miskolc (némely lakosainak egykori táncai miatt már régebben híres) mezőváros, a várhoz tartozik, kiváló borokkal, és mindenféle élelemben bővelkedik."

4 Bármennyire örvendetes is, hogy erről az idegenek által ritkán látogatott vidékről közvetlenül a török kort megelőző időből van leírásunk, néha azt kívánjuk: bárcsak Oláh Miklós kevésbé jól érezte volna magát a négytornyú vár falai között. Szegényebbek lennénk egy vallomásszámba menő hangulatképpel; ám talán többet megtudhatnánk a városunk környékének közlekedéséről, kereskedéséről és mezőgazdasági termeléséről. A Miskolc hírnevét öregbítő egykori táncokról (incolarum quibusdam olim ductis choreis iam olim famosum) híradással nem tudunk mit kezdeni. Sőt, azt sem nagyon értjük, hogy egy település akkortájt hogyan híresülhetett el táncairól (amelyek alkalmasint látványos körtáncok lehettek). Az ide vonatkozó passzus azon talányok közé tartozik, amelyekből Oláh többet is „elhelyezett" Hungáriájában. Közülük a legnevezetesebb, amely az élénk külkereskedelmi forgalmat lebonyolító Zaránd megyei Simándot afféle, csonkák-bonkák és más csodabogarak által lakott településként mutatja be.

5 A dolgot ez esetben nyilván az magyarázza, hogy a királynéi titkár az országnak ezt a sarkát nem, vagy csak felületesen ismerte. Mivel Miskolc esetében ez a magyarázat nem állhat meg, nyilvánvaló, hogy egy olyan jelenségről van szó, amelyeknek feltárására a továbbiakban érdemes lesz komoly figyelmet és erőket fordítani. A török megjelenésével városunk a XVI. század dereka táján egy jól védett ország biztonságos vidékéből egy csapásra két - utóbb 4 OLÁH M. 1073-1074. p., FODOR I. 1990. 74. p. 5 OLÁH M. 1096-1097. p. TRÓCSÁNYI Zs. 1937. 296-297. p., TOLNAI V. 1922.; Simánd gazdasági súlyáról: BÁCSKAI V. 1967. 432-454. p. és KOCSIS Gy. 1993. 294., 297., 298. p., névmutató 343., 345. és 346. p.