Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

szemléletmód keveseket hat át igazán, mint például Dévai Bíró Mátyást,

207 vagy Szegedi Kis Istvánt,

208 vagy a kalandos életű Sztárai Mihályt.

209 Arról, hogy a közösségek, a laikusok hogyan viszonyulnak a reformációhoz, csak kevés közvetett adattal rendelkezünk. Az 1548. évi országgyűlés egyik végzése tudósít arra nézve, hogy legalábbis a reformáció első szakaszában - nálunk is felbukkannak laikus igehirdetők: „sok helyen sok földesúr és nemes engedékenysége miatt tudatlan emberek, többnyire kézművesek prédikálnak". A végzés intézkedik ezeknek az igehirdetéstől való eltiltásáról és visszatérítésétől a „régi, igaz hithez". - Természetesen ezzel a jelenséggel kapcsolatban maradt fenn a legkevesebb forrás. A Miskolc esetében feltárt szórványos adatokat is inkább csak egy mozaik néhány darabjának tekinthetjük, semmint a kor valós tükrének. Az első kérdés itt is az, hogy vajon milyen mértékben változtat a miskolci polgárok életén a reformáció megjelenése, hogyan befolyásolja - pontosabban: befolyásolja-e egyáltalán - egyéni és közösségi életüket az új tanítás? Arról már a korábbiakban szóltunk, hogy Miskolc városa valószínűleg egyáltalán nem törésként élte át a vallásváltást. Egyrészt azért nem, mert az egész változás sokkal inkább volt egy folyamat, mintsem egy hirtelen fordulat. Másrészt pedig azért nem, mert a középkor végének eseményei - a kegyúri jog megszerzése, a mezővárosi autonómia növelésének igénye - előkészítették a reformációt. A prédikátorok tanításának sok eleme szintén ismert lehetett a hallgatóság előtt, hiszen részben hasonló tartalmúak voltak az obszerváns ferencesek prédikációi is. Nyilván nem véletlen, hogy az első reformátorok túlnyomó többsége korábban ferences szerzetes volt. Igaz, hogy Miskolcon nincs ferences kolostor; az első ferencesek, a minoriták csak a XVIII. században érkeznek Miskolcra. Van viszont ferences kolostor Sárospatakon,

210 amelynek szerzetesei meglehetősen forradalmár nézeteikről voltak híresek. Az 1530-as évekből pedig arra is van adatunk, hogy ferences szerze207 SÓLYOM J. 1959. 193-217. p. 208 ZOVÁNY J. 1977. 209 ESZE T. 1973. 210 SZŰCS J. 1982. 25-47. p.