Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

lasztásával akartak megerősíteni. 134 Teljesítették a diósgyőri vár ellá­tásával kapcsolatban felmerülő igényeket, ami szintén hozzájárult a jó kapcsolatok elmélyítéséhez. 135 A katonákkal való viszony rende­zésében mindkét fél közreműködött. A fejedelem megparancsolta Keresztes András kapitánynak, hogy ne engedje a diósgyőri kato­náknak a lakosok fosztogatását és a kóborlást, inkább védjék a mis­kolciakat és a környező falvakat. 136 A vármegyei vezetés pedig meg­tiltotta a parasztoknak a „köztök járó igaz járatbéli katonáinkra való támadást." 137 A békésebb időszaknak köszönhetően a terhek jelentő­sen csökkentek, időnként pedig I. Rákóczi György átvállalta az adót. így történt 1646-ban is, amikor a királyi országgyűlésre kül­dendő megyei követek számára összeszedett adót visszaküldte a la­kosoknak. 138 Ebben az időben a törökökkel való kapcsolat is nyu­godtnak mondható, újra sikerült elérnie Miskolcnak némi adómér­séklést. 139 A fejedelemhez fűződő jó kapcsolat, az I. Rákóczi György által biztosított védelem miatt a vármegye csak nehezen tette le a hűség­esküt a királynak 1648 novemberében, amikor a szerződés értelmé­ben visszakerült a királyi országrészhez. Borovszky állítása szerint ezzel a lépéssel megvárták a többi érintett megyét, csak azután tel­jesítették a kötelességüket. 140 134 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. III. III. 356. I. Rákóczi György levele Borsod vármegyéhez, 1646. március 7. 135 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. III. III. 353. I. Rákóczi György Borsod vármegyéhez, 1646. február 2. 136 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. III. III. 356. I. Rákóczi György Borsod vármegyéhez, 1646. március 7. 137 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. III. III. 353. I. Rákóczi György Borsodhoz, 1646. február 2. 138 BOROVSZKY S. 1909. 376. p. 139 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. Sp. XXVII. 21. Az egri basa levele Miskolchoz, 1648. má­jus 17. 140 BOROVSZKY S. 1909. 377. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom