Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TÁRSADALMA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - TÓTH PÉTER

zása. Ráadásul az adatsorok hiányosak is, így nem lehet eldönteni, hogy egyes esetekben a drasztikusan lecsökkent portaszámot ellensúlyozza-e a puszta telkek, vagy az (adómentes) új házak száma? A tendencia azonban eléggé nyilvánvaló: a porták, illetve a házak száma az 1570-es évekig viszonylag állandó volt, ezután pedig erőteljesen csökkent. Nyilvánvaló, hogy ennek okait részben az egész régióra kiterjedő hadi eseményekben kell keresni (1544: Miskolc első török dúlása, 1552: Eger várának ostroma, 1554: a Fülekről kiinduló és az egész Sajó-völgyet végigpusztító török hadjárat, 1596: a DélBorsodot elnéptelenítő mezőkeresztesi csata és Eger eleste - hogy csak a legfontosabbakat említsük). Kérdés azonban, hogy nem húzódnak-e meg más, talán fontosabb okok is e jelenség hátterében? A kérdés eldöntésében más összeírás-jellegű források, nevezetesen a dézsmajegyzékek

4 segíthetnek. Ezek bőséges sorozata az 1548. esztendővel kezdődik. A gabonadézsmát fizető miskolci lakosok száma a számunkra legfontosabb években a következőképpen alakult:

5 Év Fő 1548 235 1549 243 1576 251 1581 269 1583 260 1598 236 1600 156 A táblázatból látható, hogy a gabonatizedet fizető lakosok száma a fél évszázad folyamán gyakorlatilag állandó, csak 1600-ban csökken jelentősen. A fentebb tapasztalt porta- vagy házszám-csökkenés viszont az 1570-es évek elejétől kezdve tapasztalható - a két jelenség tehát egyáltalán nem mutat párhuzamosságot. 4 MOL. E. 158. Borsod vármegye dézsmajegyzékei. 5 GYULAI É. 1995/a. 89. p.