Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TÁRSADALMA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - TÓTH PÉTER

Ami a másik fő dézsmafajtát, a bortizedet illeti, a XVI. század második felére az alábbi táblázat állítható össze:

6 Év Fő 1549 405 1575 489 1577 627 1578 625 1579 446 1581 531 1582 493 1583 484 1594 274 1597 168 1599 234 1600 293 1603 202 A tendencia itt is világos: a század harmadik negyedére a növekedés, a negyedik negyedére pedig a folyamatos csökkenés a jellemző. Hasonlít tehát a porta- és házszám-csökkenés tendenciájához, ugyanakkor jelentősen eltér a gabonatizedet fizetők esetében tapasztalt tendenciától. A kutatás szerint ez a jelenség „a termelőerők pusztulását, a termelési kedv zuhanását mutatja"

7 és okának a tizenöt éves háború pusztító, bizonytalan korszakát tartja, „ama igen zűrzavaros időket", ahogyan az egyik kortárs, Hevessy Mihály volt miskolci pap özvegye fogalmazott, amikor 1603-ban eladni kényszerült itteni szőlőjét.

8 Az Észak- és Kelet-Magyarországra kiterjedő hadi események, illetve a törökkel való háborúk új jelenségei - mint például a tatár segédcsapatoknak az országban való telelése - vitathatatlanul azzal járhattak, hogy a veszélynek inkább kitett területekről elmenekült, biztonságosabb vidékre húzódott a lakosság. Ha azonban a Miskolcra vonatkozó fentebbi forrásainkat csupán ebből a szempontból értelmeznénk, azt kellene feltételeznünk, hogy a város lakóinak kö6 GYULAI É. 1995/a. 81. p. 7 GYULAI É. 1995/a. 81. p. 8 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 3. kötet, 658. p.