Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

A fejedelem hadjárataiban városunkból elsősorban az itt lakó hajdúk vettek részt. A személyesen felkeltek aránya az előzőhöz képest visszaszorult, 1623-ban a felső-magyarországiak felülését Bethlen nem is szorgalmazta, mondván „semmi szükségem az gaz hadra nincs."

108 A portális katonaság kiállításának kötelezettségét Miskolc is teljesítette, így 1621 nyarán két portánként 1 gyalogot küldött.

109 Mivel Bethlen inkább zsoldosokra építette hadseregét, elsősorban pénzt kért a vármegyéktől, megnövelve a város pénzbeli kötelezettségét is. A Miskolcon élő nemesség növekvő arányával nőtt a tőlük beszedett adó, 1621-ben a Bethlen mellett maradt katonák ellátására fejenként 4 forint befizetését rendelték el számukra.

110 A katonaállítás, a pénzadózás mellett az élelmiszer- és abrakszállítás is szerepelt az igények között. A második hadjárat idején minden porta után 10 kenyeret, 1 kassai köböl zabot, járásonként 1 ökröt kért a fejedelem.

111 A második és harmadik hadjárat idején Miskolc már Erdélyhez kapcsolt településként szolgálta a fejedelmet, ami pozitív változást jelentett a protestáns többségű, növekvő nemesi aránnyal rendelkező Miskolc számára is. Átmenetileg a német befolyás érvényesülése visszaszorult, az érintett vármegyék azonban nem maradtak ki a királyi országrész politikai életéből sem, az országgyűléseken képviseltették magukat. A fejedelem és a törökök jó kapcsolatai szintén a nyugalom irányában hatottak, olyannyira, hogy Miskolc 1621-ben oltalomlevelet kért és kapott Oszmán szultántól a török hatalmaskodók ellen. Az említett körülmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy városunk a nehéz időkben is viszonylagos nyugalomban élhetett. A fejedelem második hadjárata teljesen elkerülte környékünket, ami nagymértékben csökkentette a felmerülő terheket. A harmadik hadjárat sem érintette Miskolcot, bár anyagi és egyéb áldozatoktól nem mentesült.

112 Tovább javította a helyzetet Bethlen 1614-ben kiadott 108 NAGY L. 1984. 237. p. 109 BOROVSZKY S. 1909. 369. p. 110 B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. 501/a. 4. köt. 409. p. 111 BOROVSZKY S. 1909. 370. p. 112 BOROVSZKY S. 1909. 371. p.