Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

az 1560-as és 70-es években említik Diósgyőrben és Miskolcon.

589 1645-ben a város hites mértékként egy ón iccét és egy ón meszelyt (a budai icce fele) csináltat Eperjesen a „a város régi iccéje mértékéhez",™ vagyis az iccét és meszelyt régóta használják, leginkább a kocsmákon. 1700-ban a király, a 1632. évi majd 1657. évi vármegyei oklevelet átírva, kiváltságlevelében meghagyja, hogy a miskolci szaput a kassai félköbölhöz igazítsák, vagyis a szárazűrmértékekben is a kassai etalon volt az irányadó.

591 A miskolci mérő vagy szapu 1665-ben is a kassai köböl felére rúgott, ekkor egy Czikó utcai telekrészt a Pece medre mellett Kéry Mátyás vesz meg 6 miskolci szapu vagy három kassai köböl tisztabúzáért (pro sex meretris Miskolcziensibus seu tribus cubuiis Cassoviensibus puri tritici).

592 A miskolci szaput nemcsak a városban használták, a XVI. század végén ezzel mértek Boldván és Kazincon is.

593 A város a mértékek felett is felügyelt, az adásvételeknél csak az általa hitelesített, pecsétjével ellátott mérőeszközöket használhatták. Ezért a szolgáltatásáért nem számolt fel díjat, sőt 1584-ben a város rendeletet hozott arról, hogy a város polgárai sem az icce sem a negyed megpecsételése és igazítása után ne fizessenek a tanácsnak.

594 A negyed nagy valószínűséggel szárazűrmérték, s talán a kassai köböl negyedét (vagyis a miskolci szapu felét), esetleg a miskolci szapu negyedét jelenthette. A pecsét nélküli szapu használata törvényellenes volt. Amikor nemes Szígyártó András a Városházán azzal rágalmazta meg nemes Kecskeméti Istvánt, hogy „az búzát is nem igaz szapuval mérette fel" a 25 miskolci szapu búza adósságát megadván, a megvádolt Kecskeméti István megmutatta szapuján a város pecsétjét, ezért a mérést hitelesnek kellett elfogadni.

595 1689ben a Városháza leltáránál a fejezőpallos mellett a hiteles mértékeket is felvették, így „egy béllyeges kassai szaput, két város szapuját és 1 589 GYULAI É. 1995/b. 339-341. pp. 590 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 273. p. 591 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. I. 1. k. 53. és Sp. I. 2. köt. 43. 592 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 8. köt. 158. p. 593 SRKLt. LRB 594 VÁROSKÖNYV 221. sz. 595 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 10. köt. 360-362. pp.