Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

felsorolt legfontosabb munkáik a mesterség kettőségét mutatják, egyfelől fegyverművesek - és főként azok -, másfelől finomabb fémtárgyak: egyszerű karabélyagy (1 forint), (a cifrázásért a meste­rek alkudjanak meg), pisztolyagy (75 dénár), puskakerék (45 dénár), puska rántója a rúdjától (60 dénár) készítői. Ezen kívül végezték egy pár puska tisztítását fehéren vagy pallérozással (75 dénár), ser­penyőfedél megcsinálását lábával együtt (24 dénár), puskakerék metszését a serpenyő forrasztásával (24 dénár), vállalták apróbb szögek gyártását (6 dénár), csizmapatkolást (9 dénár), ugyanazt sar­kantyú felütésével (12 dénár), valamint pléhkulcs (24 dénár), fordító (18 dénár), puskakulcs (cifrázott változatban is) (24 ill. 90 dénár), tessényi (= tescheni) puskaagy (1 forint 34 dénár) készítését. A laka­tosoknak jelentős jövedelme származhatott a csizmapatkolásból és sarkantyú csizmára szereléséből. 1678-ban a város egy pár karma­zsin csizmát, melyet 2 forint 82 dénárért vett, 33 dénárért patkolta­tott meg a lakatossal, és tétetett rá sarkantyút. 510 Bár a legősibb kézműves mesterség a kovácsoké, ritkán alkottak céhet, de jelenlétük nélkül a gazdálkodás megbénult volna. A limi­tatiókban felsorolt termékeik és szolgáltatásaik egyben a mezővárosi jobbágy és nemes mindennapi gazdasági eszközeinek választékát mutatják: kerékvasalás, csoroszlya levágása és megélesítése, szántó­vas élesítése, fejsze, faragófejsze, kapa készítése, patkó készítése és felütése. Az árak a szerint változnak, hogy a kovács hozott vagy saját vasából dolgozik. A lakatosok és kovácsok munkájára a várakban is gyakran volt szükség, s ha a várban éppen nem volt kovács, vagy nem elegendő, gratuitus laborként a mezővárosi mestereket rendelték be. 1563-ban a miskolci kovácsok elmondják a Kamara biztosainak, hogy valami­kor saját kovácsa volt a várnak, s ők csak munkájuk díjának megfi­zetése mellett működtek ott. Balassa Zsigmond azonban arra kény­szerítette őket, hogy a várba felmenvén, ingyen dolgozzanak. 511 1673-ban a szendrői kapitány utasította a vármegyét, hogy a diós­győriek a miskolci mestereket (opifices seu mechanicos), úgymint a la­510 NYÍRY D. 1926-1927. 60. p. 511 MOLL NRA 723/28

Next

/
Oldalképek
Tartalom