Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

ra, sokkal hasznosabbak voltak jogfosztott bérmunkásként, mint a konkurenciát növelő céhtársként. A csizmadiamesterség folytatásához az alapanyag beszerzése jelentette a legnagyobb nehézséget. Bár a mészárosok állandóan szállíthatták a bőröket, a bőr minősége, úgy tűnik, igencsak fontos lehetett, hiszen messzire, Miskolcnál jelentősebb kereskedelmi központba is kellett elmenni érte, ahol nemcsak a finom keleti bőrökhöz, hanem egyéb minőségi áruhoz is hozzájuthattak. 1657-ben Csapó István írja a vármegyének, hogy Egerben másodmagával kezességet vállalt bizonyos Simon Mihály miskolci csizmadiamesterért, aki nem fizetett, ezért a török rajtuk vette meg a bőrök árát, 30 forintot. A csizmadia azonban megszökött Miskolcról, ezért a kárvallott a feleségétől kérték az adósságot, hiszen „mint mesterember felesége, a megvett bőrök árábúl tápláltatott" .

50i A csizmadiák árszabását először az 1683. évi vármegyei árszabás tartalmazza. Mesterségük alapanyagát a mészárosok és bőrkikészítő vargák szolgáltatták, ők már a kész festett vagy festetlen bőrt dolgozták fel. Hosszabb és rövidebb (félsinges) borjúbőr, kecske-, kos-, juh- és csapbőrből készült csizmákat műveltek a felnőtteknek 1 forint 24 dénár és 70 dénár közötti áron. 12 esztendős inas szattyánvagy kecskebőr csizmája 55 dénár, 8-10 éves inasnak 45 dénár, két esztendőseké 28 pénz volt. Asszonyok öreg (nagyobb) szattyáncsizmája 70 dénár, második fára való (= kisebb) csizma 60 dénár, míg az ifjú „fejércseléd" csizmájának ára a lányok kora szerint változik. Ha a gazda maga viszi a bőrt a vargának, 50 dénárért készítik el neki. A csizmadiák legdrágább terméke a karmazsinbőrből készült félsinges csizma, ára 2,5 forint, „a sárgaveres kordovány" ára 1 forint 80 dénár, ha férfinak készült. A karmazsin és kordován az arisztokrácia körében is kedvelt lábbeli volt, 1634-ben Aszalós másként Csizmadia István egy Derék utcai házhelyet vesz a pompakedvelő bedeghi Nyáry család birtokos tagjától, Istvántól, mely azelőtt Varga Györgyné háza volt (ez a ház talán éppen a vargaműhely miatt kellett a csizmadiának). A házhely és szabadság díja hatvan tallér és két bokor karmazsin csizma.

505 504 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/d. I. 113. és 501/1. 7. köt. 100. p. 505 MOL P 108 Fasc. L N° 269