Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

ugyanis a Mohács előtti állam teljes egésze szerepelt, amihez a török kiűzésére lett volna szükség. A megvalósítás önerőből nem mehetett, a legkézenfekvőbb segítségnek a Habsburg-hatalom tűnt. Részben ezzel magyarázható a nádori politika hagyományos udvarhűsége. Mint láttuk, a két koncepció végső célját tekintve azonos, a lényegi különbség az egyesítendő területek nagyságában és a felhasználni kívánt segítségben mutatkozott. Az egyenlőtlen feltételek mellett küzdő ellenfelek közül a XVII. század első felében a fejedelmek kerültek ki győztesen. Fellépéseiknek köszönhetően biztosították és megerősítették erdélyi uralmukat, sikeresen átmentették az önálló magyar államiságot és már jelenlétükkel is segítették a rendek küzdelmeit a Habsburg-abszolutizmussal szemben. Felső-Magyarország több szempontból is fontos szerephez jutott a XVn. századi Habsburg-ellenes küzdelmek során. Fekvése, a török és Erdély közvetlen szomszédsága növelte stratégiai fontosságát, gazdasági ereje tovább fokozta jelentőségét. A XVI. század második felére - nagybirtokosainak köszönhetően - legnagyobb területe protestánssá vált, ami a katolikus udvarral való konfliktusokhoz vezetett. Nemessége, amelynek létszáma a délről menekülők csatlakozásával meglehetősen megnőtt, a különböző hatalmak között, a szaporodó gondok hatására egyre szervezettebbé vált. Amint láttuk, térségünk - különösen a határvidék, amelybe városunk is tartozott - a török hódítás eredményeként kettős befolyás alatt élt. Ehhez a rendszerhez csatlakozott a XVII. század elejétől az egyre erősebb erdélyi hatalom, amely némi befolyással létrejöttétől bírt környékünkön. Az Erdélyhez fűződő kapcsolat különösen akkor vált szorossá, amikor olyan fejedelem került hatalomra, akinek Felső-Magyarországon kiterjedt birtokhálózata volt. A korábbi borsodi főispán, I. Rákóczi György, majd fia, II. Rákóczi György személyében a legnagyobb magyar arisztokrata ült a fejedelmi székbe, ami erősebb összefonódást jelentett Erdély és Felső-Magyarország között, mint a békekötésekkel rögzített, néhány évig tartó területátadások. Térségünk már említett fontossága a fejedelmi koncepcióba illeszkedve azt eredményezte, hogy Bocskaival kezdődően igyekeztek minél nagyobb részt országukhoz csatolni. A megvalósítást célzó