Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

hadjáratok idején így mind a fejedelmi, mind pedig a királyi oldalról felvonulási, állomásozási, szervezési központtá tették, ami fokozta a már meglévő gondokat. Az előző fejezet tanúsága szerint Miskolc igyekezett eleget tenni a török és a magyar adózási és szolgáltatási követeléseknek, ami nehéz helyzetbe sodorta a várost. Most az erdélyi befolyással is szembe kellett néznie, valamint azzal, hogy hovatartozása az erőviszonyok függvényében többször megváltozott. A nikolsburgi béke 1621-ben biztosította Bethlen Gábor számára a hét vármegyét, közöttük Borsodot is Miskolccal.

92 Férje halála után Brandenburgi Katalin a szerződésnek megfelelően visszajuttatta a megyéket Bécsnek, bár a törökök megkísérelték rávenni a szerződésszegésre.

93 Röviddel halála előtt maga a fejedelem is megpróbálta rábeszélni Rákóczi Györgyöt a területek megtartására,

94 de e kísérletek ellenére városunk 1630 márciusától újra visszakerült a magyar király fennhatósága alá. A jogi elszakadás nem jelentette egyben az erdélyi befolyás megszűnését. Az új fejedelem, I. Rákóczi György már hatalomra kerülése előtt is a legnagyobb felső-magyarországi birtokos volt, apjának köszönhetően az ónodi uradalmat is zálogolta.

95 Borsodi kapcsolatait bizonyítja, hogy - édesapjához hasonlóan - ő is ellátta az itteni főispáni feladatokat. Befolyása tehát magyar alattvalóként is nagy volt és csak tovább növekedett, amikor elfoglalta a fejedelmi széket. Nagy elődjéhez, Bethlenhez hasonlóan hadjáratot vezetett a Habsburg uralkodó és magyarországi hívei ellen, aminek lezárásakor, 1645ben újra Erdélyhez került a térség.

96 A politikai határ ilyen módosulása nem tartott sokáig, a fejedelem 1648-ban meghalt, utóda a szerződés értelmében csak Szabolcsot és Szatmárt tartotta meg, a többi vármegye - így Borsod is - visszakerült a királyi Magyarországhoz. 92 Az átadott terület: Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa vármegye, Kassa, Munkács, Tokaj, Ecsed vára, Tarcal, Keresztúr mezőváros. 93 HORVÁTH M. 1861. 38-39. p. Brandenburgi Katalin levele a nádorhoz, 1630. január 14. 41-42. p. Bethlen István a nádorhoz, 1630 augusztusában. GERGELY S. 1884. 294-295. p. Bethlen István levele a temesvári pasához, 1629. december 9. 302-303. p. Murteza pasa levele Bethlen Istvánhoz, 1629. december 17. 94 PÉTER K. 1987. 687. p. 95 FALUSSY J. 1988. 341-357. p. 1595-ben Rákóczi Zsigmond 32 000 forintért megváltotta Ónod birtokát. 96 1645. A linzi békekötés.