Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

A miskolci elit gazdálkodására már a XVI. század második felében jellemző az irtványok művelése, akár maguk tetté termővé a földet, mint az 1560. évi évek elején a Fülek török ostroma miatt Miskolcra menekült nógrádi nemes, aki saját kezével ültetett szőlőt egy erdő helyén,

270 akár bérelték vagy vették az irtványföldeket. A dézsmamentes földeken a korszak konjunkturális viszonyai között érdemes volt termelni. Bakos András 1581-ben a rokon Szerafin családtól veszi meg Szinva-menti szántó- és irtványföldjeiket,

271 ugyancsak Szerafin Imre ad zálogba egy irtványt Ötvös Jánosnak 1575-ben.

272 Bakos-Szécsi Balázs többször is bérel irtványt és szántót rokonaitól, 1592-ben Bakos Andrástól 20 forintért a Fermezőn irtványt,

273 ugyanebben az évben özvegy Szerafin Imréné Bakos Dorkótól 10 forintért szántót vesz zálogba.

274 Nemzetes Kecskeméty Istvánnak az Égetőpáston és a Szinva mellett is vannak búzával bevetett irtványföldei 1659-ben.

275 A miskolci nemesek közül többen a század eleji telekpusztulások idején deserták külsőségeit veszik művelés alá, kihasználva a nagyarányú pusztásodást. 1607-ben enyingi Török István tiltja Eötvös Jánosné Csiszár Dorottya miskolci nemesasszonyt, mert a Seregh János-féle miskolci jobbágypusztát elfoglalta, szántóföldjét, kaszálóját használja.

276 Akinek nem volt malma, a katolikus egyház miskolci és csabai ingatlanait zálogolhatta. A malombérletből azoknak a nemeseknek származott jelentős jövedelme, akik a bérletösszeg mellett egyéb tőkével is rendelkeztek, hiszen a malom karbantartása, építése, a berendezés és vízművek jelentős ráfordítást igényelt. Kecskeméti István miskolci nemes, a tapolcai apátság csabai malmának bérlője ezen felül a malom korszerűsítését is elvégezte a XVII. század má270 ...vinea ante très annos ptantata, ubi antea silva magna erat. Peliny Mihály supplicatiója. 1563. MOL NRA 723/34 271 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. X. I. 56. 272 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 4. köt. 177. p. 273 B.-A.-Z. m. Lt. LV: 501/c. IV: I. 4. 274 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. V. I. 5. 275 B.-A.-Z. m. Lt. LV: 501/c. X. III. 245. 276 Stephanus Török prohibuit nobilem dominam Dorotheam Csiszár, Joannis Eötvös consortem, a possessione cujusdam desertae providi quondam Joannis Seregh in territorio oppidi Miskolcz habitae, ac aliis desertae ejusdem pertinentiis terris arabilibus acfoenetis. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. X. I. 219.