Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

sodik felében, amikor Csabán baromállást létesített a malom mellé, mivel a tapolcai apát ezzel a feltétellel adta neki bérbe.

277 Az apát miskolci háromkövű malmát előbb Veres András majd nemes Dámfi Péter bérelte évi 236 forintért. A feltételek szerint a bérlőnek még a malomkövet is magának kell megszereznie a malomba, az épületet sem hagyhatja pusztulni, maga gondoskodik szögről, zsindelyről és deszkákról. Dámfi Péter is „kedveskedjék 20 öreg fejér kenyérrel vagy egy köböl miskolci fejér liszttel és egy szavú köleskásával" az apát miskolci házához, amint Veres András idejében is szokás volt.

278 A malom rendben tartása, műveinek építése, javítása, az őrlés körüli teendők zselléri munkát igényeltek. 1687-ben Szepessy Pál javainak összeírásakor a malom mellett három zsellért írtak össze, egyenként 25 forint értékben, de a pusztuló ingatlan mellett két további zsellérházhelyet is felvettek 50 forintban.

279 A miskolci nemesek gazdálkodásának másik alapja, a szőlőművelés és bortermelés volt. A bor nemcsak megélhetésüket támogatta, hanem nehéz gazdasági helyzetben a jószágépítés fellendítője, megújítója is lehetetett. Ifjú Szepessy Pál maga írja le gazdasági feljegyzéseiben,

280 hogy a XVII. század utolsó évtizedétől milyen szívós munkával szerezte meg miskolci szőleit, melyek nagy része parlag volt, de egyes esetben még 300 forintot is áldozott a szőlő megépítésére, mivel tudta, a szőlőépítés a legjobb befektetés, ha minőséget termel rajta, a termék feltétlenül piacra talál. A szőlő rengeteg em'beri munkát igényelt, s a nemesek ezt csak szolgáikkal, s főként zselléreikkel fedezhették. Idénymunkára azonban zselléreiken és szolgáikon túl bérmunkát is igénybe vettek. 1648-ban egy vármegyei perben említik, hogy a miskolci nemes Kádas Mátyásnak „tíz nőtelen kapási voltak egyszer", nyilván szőlőkapálásra.

281 A nemesi udvarházakban nemcsak zsellérek éltek, hanem szol277 Amidőn néhai öregbik Kecskeméti Istvánnak atta volt néhai jó emlékezetű apátúr, Stenczel János tíz esztendeig, hogyha megépítteti, szabadosan bírliassa, akkor bekerítette, sindelyes színt csináltatott és marhaállást ottan.,, a csabai felső malom körül. FLE AV N° 2066 278 Mészáros György (Bágyoni Benedek apát megbízottja) és Dámfi Péter szerződése. Miskolc, 1676. jan. 27. FLE AV N° 2066. 279 Inquilini trés per florenos 25 - florenos 75. Inquilinares sessiones duae desertae - florenos 50. MOL UeC 87/38 280 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XXVI/30. 281 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 6. köt. 599. p.