Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

emlékszik vissza a XVIII. század elején, hogy a török közelsége nem kedvezett a jószágépítésnek, ezért változott gyakran az uradalom birtokosa: „Az török lakván Egerben, az ember maga jószágát is nem csi­nálhatván, Csernél Bálint uram maga részét adgya kehai Jászi János uram­nak ezer tallérokban, Csernél Pál uram penig maga részét adgya édes aty­ámuramnak, idősbik Szepesy Pál uramnak kétezer forintokban, zálog­ban. " 41 Az uradalom condominiumként nemcsak az adminisztráció ne­hézkessége és a földesurak távolléte és egymás közti ellentétei miatt nem jövedelmezhetett úgy, mint a Balassa házaspár regnálása ide­jén, hanem, mert a XVI. század végétől rohamosan zuhan az urada­lom jobbágyi gazdaságainak jövedelmezősége, általános lesz a gaz­dasági romlás. Eger török kézre kerülése után, 1597-ben panaszolja a vármegyénél Homonnai Drugeth István diósgyőri birtokos, hogy „annak a várnak, mi jószága volt, úgymint Miskolc, Körösztös, Kövesd és egyéb faluk, mind elpusztult, az kik éléssel és egyéb segétséggel táplálták a diósgyőri vitézeket". 112 A teljesen desertává lett Mohin és Petrin kívül Diósgyőrben is igen nagy a telekpusztulás, sőt a virágzó középkori települést, Csabát, ahol az uradalom részbirtokkal rendelkezik, egyenesen pusztaként említik a XVII. században. Még Miskolcon is nagyarányú a telkek pusztulása, amikor 1646-ban Nyáry Miklós egy jobbágyának „romlott házát" zálogosítja el Bakos András miskolci nemesnek, a romos ház mindkét szomszédja puszta. 43 Ebben a hely­zetben érthető a földesurak hajlandósága, hogy a biztos készpénzes zálogösszeg fejében tékozolják birtokaikat a zálogba adás és a job­bágyi telkek libertálásának intézményén keresztül, ezzel segítve ál­landó likviditási gondjaikon. A XVII. században a zálogbirtokosok majorsági gazdálkodása a meglévő - hagyományok közvetítette - gyakorlaton túl alig bővül­hetett, hiszen ez a gazdálkodási forma nagyfokú szervezettséget, központi irányítást feltételez. A XVI. századból örökölt majorsági és 41 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XLVIII/1. 42 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. II. kötet. 1597. június 17. 43 Bakos Boldizsár nevű jobbágyunk romlott házát, melynek napkeletrül való szomszédja Szegő György pusztája, napnyugatról pedig Radvány Albert pusztája. B.-A.-Z. m. Lt. IV 501/c. V. I. 76.

Next

/
Oldalképek
Tartalom