Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

Bakos Dorkó és leánya Szerafin Erzsébet a „nemes ülésük harmad részét" zálogba adják Szerafin Dánielnénak és gyermekeinek. A ház topográfiai adatait mindennél pontosabban jegyzik fel a záloglevélben: „Miskolcon a Piacon való uccuban, szögleten, egyfelől vagyon mellette napenyészetről az Ambrus Albert háza, másfelől napkeletről Püspökházának híják".

250 1612-ben Szerafin Dániel felesége, Póchy Anna és fiai jobbágytelkük felét (mediam sessionem colonicalem) adják zálogba Debreczeni Istvánnak 80 forintért, a ház szomszédai: Ambrus Albert nyugatról és a Királyháza kelet felől (domos ab orientali quidem Regiam).

251 1663-ban és 1664-ben Kéri Mátyás (és felesége Zabari Zsuzsanna) szerzi meg az ingatlant, melyet ekkor már pusztaként emlegetnek, előbb nyéki Ravasz Györgytől, majd felét Szerafin Bálint és Dániel maradékai adják el: „Ónodban lévő Szarka István, kegyelmes királyunk őfelsége gyalog renden lévő szolgája, feleségemmel Miskolci Szabó Katával eggyütt".

252 1669-ben nemzetes Miskolczi János és felesége Zabari Zsuzsanna „tiltanak minden néven nevezendő úton járó nemes és paraszt embereket a Serafi pusztáján való szállástól és ott való lakástól".

255 A tiltásból kitűnik, hogy a XVII. században az elhagyott kúriák, a puszta telkeken álló romladozó épületek a máshol lakást nem lelő marginális elemek lakóhelyévé lettek a mezővárosban. A pusztává lett, s a város egyik legfrekventáltabb helyén épült Szerafin kúria mellett a XVII. század végén már csak a Czikó utcát említik, ekkor a telek keleti szomszédja „a Czikó utcára járó közönséges út", vagyis a Czikó utca eleje. A XVII. század végén az addig is többször zálogba vetett puszta kúriát a város szemelte ki magának, s külön-külön megállapodván az örökösökkel (általában Szerafin Imréné Bakos Dorkó unokáival), 1701-re az egész telek készpénzes vétellel a város tulajdonába ment át.

254 A Szerafi kúriát 1702-ben már mint Miskolc város polgárainak és a tanács tagjainak házát (domum oppidi Miskolcziensis civicam et senatoriam) nevezik meg.

255 A frissen megszerzett jókora telken 1700-ban már úgy emlékeznek meg a város tanácsának há250 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. V. I. 25. és LV. 501/1. 3. köt. 833. p. 251 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. IV. I. 15. és V. I. 2. 252 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501 /b. LV. 32. és IV. 1501

/b. IV. 29. 253 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 5. köt. 704. p. (Be nem jegyzett iratok II. 704.) 254 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. LV. 12. 255 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. LV. 12.