Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

zárói, melyet csak nemrégen építettek. 256 Ezzel az ingatlanszerzéssel és építkezéssel a város kommunitása a Mészár utcai igazgatási cent­rum mellett másikat is létrehozott, ami ismét a város igazgatási, gazdasági és politikai súlyának növekedését igazolja a XVLT. és XVIII. század fordulóján A Szerafi-kúria keleti szomszédján tiszteletes Mis­kolczi Mihály és felesége Paksy Erzsébet leszármazottai éltek, akik­től szintén megvette Miskolc főbírája ingatlanukat, így bővítve ki tekintélyes telekké az eredeti sarokházat. 257 A nevezetes lakóházak, Városháza, malmok, mészárszékek mel­lett a város legfontosabb, legismertebb, legnagyobb épülete és tájé­kozódási pontja a hegy oldalában magasodó, a XVI. közepétől refor­mátussá lett templom volt. A középkori templomon kívül csak a XVII. század végén tűnik fel egy másik istentiszteleti hely a Szent­péter felé vezető út mellett, amely valószínűleg az itt létesített teme­tő halotti szertartásaira szolgált (6. ábra). 258 A régi templom, mint meghatározó városképi elem igencsak megváltozott, hiszen az 1544. évi égésben részben elpusztulhatott, s bizonyosan odaveszett tornya is, hiszen ez után nem sokkal épül fel a harangtorony a templom mellett. A középkori toronyhoz vezető ajtó azonban megmaradt, sőt viszonyítási pont volt a templomban. 1701-ben egy templomi ülést így határoznak meg a Városkönyvben: „az mely ülőszék az miskolczi templomban az csonka torony ajtajához harmadik, az középső soron". De meg­maradt az egykori sekrestye is; 1669-ben Miskolczi Péter a „a segres­tye ajtajában" kap egy templomi széket a város tanácsától. 259 A temp­lomnak a tűzvészben elpusztult gótikus mennyezetét is ekkor vál­totta fel a faborítású síkmennyezet, amely szintén a kora újkori egy­szerűbb technikát jelenítette meg a középkori templombelsőben. 1926-ban került elő a különálló torony Avas felőli bejáratán az a kő­tábla, amelynek felirata szerint a torony 1557-ben épült Balassa Zsigmond földesurasága, Gombos Pál bírósága és Szíjgyártó Máté 256 domum suam senatoriam, in theatro oppidi noviter erectam et situatam. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 532. p. 257 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. LV. 12. 258 1698. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. 1. köt. 1698. év 259 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 568. és 349. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom