Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA
nemesíti. 120 1679-ben nemes Túróczi Szabó Miklós Czikó utcai házát északról Eötvös Mihályé, délről a Király háza határolja, 121 ami az utca észak-déli fekvésére mutat, míg a Derék utca kelet-nyugati irányú. A Czikó utcát nevezték Német utcának is, a „Német vagy Czikó utczában" zálogosít el egy telket Haller Györgyné özvegye, Nyáry Borbála 100 forintért Szabó Mihálynak. 122 Hogy a Czikó utca csak a XVI. században nyílt meg a Piacról, igazolja, hogy az utca eleje eredetileg része volt a telekállománynak, ugyanis a Kötelkönyvben a 19. kötélben a 3. telekként a Czikó utcát vették fel. A beltelekhez külsőség is tartozott, amely - lévén a telek helyén utca - a város kommunitását illette. 1682-ben a város kezelésében a Városháza utáni földek mellett összeírattak a „Czikó utca utáni földek" is. A miskolci szántók zálogosleveleiben is szerepel szomszédként az „utca földe", „utcára való föld". 123 A Czikó utca igazában csak a fő utcai telek mögött, a Pece folyásánál, a mai Patak utcánál kezdődött, az egykori fundust ugyanis a Czikó utcára járó tágas szekérút foglalja el 1693-ban, amikor Zabari Zsuzsanna a Szerafi-fundusban bírt részét, amely nyugatról határolja ezt az utat, eladja a város tanácsának. 124 (Fábián) Az újkorban megjelent Czikó utcával ellentétben a Piacról észak felé nyíló másik sor, a Mészár utca és folytatása, a Fábián utca már a középkori topográfiában is szerepelt. Az utca végéig nyúlt az újvárosi zsellérsor, melyet 1649-ben „Fabján utcában levő egyházszer" néven említenek. 125 Hogy az ősi Fábián utca a városból a határ felé vezető egyik út, igazolja, hogy itt áll a Fábián-kapu, amelyen kívül a XVII. században már beltelkek is vannak. A Fábián-kapu nemcsak a település (egykori) lakott részének és az appertinentiáknak, pincéknek szolgál határul, hanem a birtokoknak is. A Dőryek a Fábián-kapu környékén több jobbágytelket is megszereznek, 1691ben Dőry Lénárd két házhelyet szerez a Fábián-kapun kívül külső120 SZENDREI J. 1886-1911. II. köt. 116. p. 121 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 9. köt. 583. p. 122 SZENDREI J. 1886-1911. II. köt. 225-226. p. 123 GYULAI É. 1997/c. 74-76. pp. 124 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. LV. 31. 125 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 6. köt. 735. p.
