Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

ségeivel,

126 majd 1696-ban Szepessy Pál özvegye, Csuda Zsuzsanna követeli vissza a Dőryektől a város „Fábián nevű kapuján kívül levő Csernél részhez tartozó két déserta sessioját"}

27 A 14. századi eredetű valószínűleg a Miskolcok Visnyói ágának birtoklását őrző - utca a XVI-XVII. században is megtartott valamit egykori különállásából, amit nemcsak a városkapu jelez (amelyen ekkor már „túlnőtt" az élet, hiszen kívül is vannak jobbágytelkek), hanem az is, hogy 1595ben egyenesen „falunak" nevezik ezt a városrészt a Városkönyvben: „Szabó Petemé kötötte az Fábián falusi házát Szűcs Kálmánnak 4 forint 75 dénárért."

118 (Mészár) A Fábián utca folytatása a Piac felé a Mészár utca, ahol 1594-ben „Szabó Jánosnak, petrinek vall örököt Csapó Jakab feleségestől az házról, mely vagyon az Mészár utcában".

129 Talán nem véletlen, hogy a bőrös foglalkozást űző Csapó éppen itt szerez házat, ahol a középkor óta a mészárszékek sora áll, sőt szűcsök is élhettek itt, hiszen a neves Hesel-Lakatos família a XVII. század első felében két házhelyet is megszerez a Mészár utcában, melyeket előbb Szőcs Mihály (1640) és Szűcs Rebeka (1663) bírt.

130 Az utcát hívták Szék utcának is, főként a XVI. században. 1563-ban Jakus-Kis Lőrinc kassai-miskolci polgár Kovács Máté és Nagy-Koronchy Sebestyén szomszédságában álló Szék utcai (in piatea Szok uchya) házát kívánja megnemesíttetni az uralkodóval, amely előzőleg, Miskolc törökdúlása idején porig égett.

131 Az 1594-es tizedjegyzék (gabona) is említi a Szék utcát (Zek ucza), ekkor éppen Her György, a mészárosdinasztia tagja a bíró. A Mészár vagy Szék utcán egymás mellett sorakoztak a mészárszékek, de a céhes mesterek házai is itt álltak. 1661-ben Seres György „az több mészárosmester nemes emberekkel együtt" tiltakozik a vármegyénél, mert Boldisár István szabad nemes kúriájuk szekérútját elfoglalta és patikát (áruló bódét) épített rajta.

132 A patika, a romlandó anyagból épített bódé a mészárosoknak is árulóhelye volt, így 126 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. 12. köt. 198. p. 127 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. 13. köt. 440. p. 128 VÁROSKÖNYV 416. sz. 129 VÁROSKÖNYV 392. sz. 130 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 6. köt. 892-893. pp. 131 MOL NRA 722/39. 132 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501

/c. XIII. XII. 351.