Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA
Városkönyvbe „Egyház szerin, mely Új szernek is neveztetik". 85 1612ben A sokféle elnevezés éppen az Egyházszer többértelműségét igazolja, hiszen a zsellérsor státuszára és nem topográfiai jellegzetességére utal. Az 1563. évi urbárium a Papszerrel és Pecével együtt említi a Tót utcát is. A Városkönyv az 1630-as években többször is ad házhelyet a papszeresi Tót utca házai között, de a Kötelkönyvben ez az utca már nem szerepel (1702). Miskolc 1812. évi térképén a Tót utca a Pece környékén szerepel, ezért a papszeresi Tót utca minden bizonnyal az újvárosi egyházszerre vonatkozik. Ilyen nevű utca több helyen is van a késő középkori, kora újkori mezővárosokban (pl. Gyöngyös 86 , Tétény, Pásztó, Szerencs, Sátoraljaújhely, Sárospatak 87 ), ezért a miskolci Tót utca a magyarországi városfejlődés és településrend általános kérdését veti fel. Miskolcon egyértelműen kitűnik városszéli, zsellérutca jellege, ami a város szőlőművelésével, nagy népességeltartó erejével függhet össze, mivel a Miskolctól északra fekvő gömöri, szepesi vidékek kevésbé termékeny vidékeiről a mezőváros idevonzotta a mezőgazdaság igényelte munkaerőt. (Hunyad) A Diósgyőri-kapu körül, a város árkán belül több zsellérutca is létesült. A Hunyad utca már a középkor végén is ismeretes a forrásokból, a fő utca meghosszabbításának tekinthető, amelyen az országút haladt Diósgyőr felé. Az utca - talán több zsellérsor is - telkei a Szinva és az országút körüli területen húzódtak, melynek közelében malmok forogtak a folyón. (Meggyesalja) A XVI. század közepi dica-jegyzékek a Meggyesalja városrész adóképességét igen magas számmal értékelik. A források megkülönböztetnek Meggyesalját (feltehetően jobbágytelkekkel) és a (zsellértelkes) Meggyesalja utcát. A Szinvához közelebbi utcán húzódtak a jobbágy telkek, följebb, a hegy felé párhuzamosan a zsellérsor. Az alsó utcában kúriák - a jobbágyi szolgáltatás alól mentesült - kőházas porták is álltak. A Meggyesalja városrész - hasonlóan a Hunyadhoz - a Szinva mentén települt, de annak a másik oldalára, s másik természetes határa is van: a hegy, amelynek aljára egykor a névadó gyümölcsöst telepítették. Az itteni házaknak nagy előnye, 85 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 250. p. 86 1546: Tód utca. SZAKÁLY F. 1984. 149. p. 87 HALAGA, O. 1967. 144-145. p.
