Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

hogy tulajdonosaik állataikat közvetlenül a Szinvára hajthatták itatni. A négyesi Szepessy család meggyesaljai kúriája az egyik legnevezetesebb nemesi udvarház volt Miskolcon a XVII. században. Ifjú Szepessy Pál ennek az ősi meggyesaljai „házhelynek Avas felől való végit a vízfolyásig nemes Nyírő Andrásnak" zálogosítja el, majd veszi tőle vissza „az derék házhelyhez" 1707-ben.

88 (Vargaszög) A Meggyesalja közelében a Szinva két ágra szakadva folyt be a városba, s ott több szigetet alkotott. A szigetek nemcsak természetföldrajzi képződmények voltak, valószínű, hogy a malomárkok is hozzájárultak kialakulásukhoz. Ezek a szigetek - lassan „elfogyván" a középkori telekállomány - lakott területté váltak, benépesültek. A város diósgyőri (felső) végén alakult ki „A két Szinyva között" nevű telekhalmaz a Szinva első és legnagyobb szigetén. Ennek a szigetnek a Hunyad felőli szélét és szegletét hívták Vargaszögnek, ezért írhatták össze együtt a Hunyadot a Vargaszöggel a Kötelkönyvben. A Vargaszög az 1812. évi Domby-féle térképen is ezen a helyen szerepel, feltehetően azért nevezték így, mert a tímárvargák nagy vízigényű foglalkozásuk - jelesül az állatbőrök kikészítése és festése - miatt ezen a helyen telepedtek meg, itt állhattak cserzőműhelyeik. A Szinvaszög, ahol a XVI-XVII. században egyetlen jobbágyi házról maradt fenn telekinscriptio, szintén az egyik szigetre telepedhetett, itt 1638-ban Haller Sámuel zálogbirtokos Új Pálnak adott egy telket zálogba 200 Ft-ért.

89 Valószínű, hogy ezek a „vízközi" telkek pertinentia nélkül létesültek a hódoltság korában. A XVIII. század elején a Szepessy család is szerez efféle házhelyet: „idősbik Szepessy Pálné asszonyom itten Miskolcz városa felső végén a két Szinyva között vött vala... melyet is neveznek Pűzy házhelyének a két Szinyva között".

90 (Mindszent) A város déli kapuja, a Mindszenti-kapun belül szintén középkori eredetű zsellérnegyeden át vezetett az út Szinva-folyó és a fő utca irányába. Ez a városrész, a középkori ispotály és Mindszent nevű zsellérsora a XVI. századtól csak részben őrizte meg egyházi jellegét, hiszen a város lakói reformátussá lettek a katolikus 88 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XXVÏÏ/8. 89 KÖTELKÖNYV és MOL NRA 266/3 90 B.-A.-Z. m. Lt. Xffl-14. XXVII.