Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

re vezérnek. 1272-ben Panyit bán még a Vas megyei Nickből hozatja el borsodi birtokaira azt a 10 hordó bort, amelyet Purbach várának visszaadásáért kapott a szolgák mellé kárpótlásul Hahót Miklóstól, a borral együtt szerzett szekerekkel és 40 (!) jó ökörrel (valószínűleg 4 ökröt fogatva minden 100 köblös hordót szállító szekér elé),

119 de 1281-ben a Bükkben Jetyő (fegheu) birtok határjárásában már említenek a Dédesről Kazára menő út mellett egy szőlőt, sőt egy Szőlőpataka (Zelveu pataka) nevű vízfolyást is.

120 A birtok határos Ernye István Tardona nevű birtokával. Az atya és birtokszerző ős, Ernye bán 1271-ben ott áll a méltóságsor elején V. István király azon oklevelében, amellyel az egri egyházmegye legtekintélyesebb nemeseinek eskü alatt tett vallomása alapján megállapítják az egri egyház ősi kiváltságait, többek között a püspök vagy káptalan tizedszedői által behajtott bortizedet is.

121 1315-ben Ernye István szőlőt (és szántóföldet) adományoz a vár közelében a diósgyőri és dédesi pálosoknak, 1343-ban pedig Győrödi Karocsin fia Demeter esztergomi kanonok és fivére János a közeli Pecér-völgyben adományoznak szőlőt a diósgyőri kolostornak.

122 1376-ban Miskolcon is szőlőbirtokosok lesznek a diósgyőri pálosok, amikor Kilián fia István Fábián utcai polgár a város által kiadott oklevélben Szent György-hegyi szőlőjét a kolostorra hagyja.

123 A mezőváros oklevélkiadó tevékenysége már az Anjou-korban jelzi, hogy a szőlő különleges birtokjogi státussal bír a középkorban, adásvétele, bírhatósága kiemeli a többi jobbágyi tulajdon közül, tulajdonjoga nem függ a telekétől. Ez szorosan összefügg a szőlőművelés munkaigényességével, azzal, hogy az emberi munkaerőt, szorgalmat, szakértelmet, kitartást, mint fontos gazdasági összetevőket a szőlőkultúra a többi mezőgazdasági ágnál jobban reprezentálja. 119 Ceterum idem Nicolaus in festő annotato assupmsit se daturum eidem Ponic Bano de uino anni presentis decern tunellas vini cum tunellis, curribus et quadraginta bonis bobus, quarum quelibet tunellarum continere debet centum cubulos vini. WENZEL G. 1860-1874. IX. köt. 6. sz. 120 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 123. sz. TÓTH P. 1990. 7. sz. 121 ...Decimae vinae omnibus comitatibus, ubi vineae sunt plantatae vei plantabuntur in poslerum, per decimatores episcopi vei capituli dicabuntur et exigentur ex integro. FEJÉR Gy. 1829-1844. V. köt. 157. p. 122 MOL. Dl. 8784, 3667. sz. BANDI Zs. 1985. 559-561. sz. 123 MOL. Dl. 6328. sz. BANDI Zs. 1985. 564. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 64. p.