Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

innen visszacsábítani. Diósgyőrben halt meg vikáriusként.

287 Ugyancsak itt fejezte be az életét Lukács fráter is, a kolostor perjeleként, akinek 1317-ben Lőrinc ágostonrendi provinciális megengedi, hogy élete végéig háborgatás nélkül maradjon kolostorában, mivel a pálosoknak sok birtokot szerzett.

288 Miskolc legjelentősebb középkori egyházi intézménye a Szent István plébániatemplom mellett másik plébániaegyháza, az újvárosi Boldogasszony templom volt. 1445. január 7-én és 23-án együtt említik a ómiskolci (Antiquamiskocz) Szent István és az újmiskolci (Nouamiskocz) Boldogasszony (Szűz Mária) plébániákat azokban a levelekben, melyekben a rektor és plébánosok búcsúengedélyt kérnek a pápától.

289 A Boldogasszony templom kérdésében összefügg Miskolc egyházi topográfiája és igazgatási, városfejlődési históriája. Az Újváros már 1376-ban létezik, hiszen a miskolci tanács egyik tagját Újvárosinak (de Noua Ciuitate) nevezik.

290 A két középkori városrész), az Óváros és Újváros topográfiai elhelyezéséhez segítséget ad, hogy az óvárosi tanács gyakran állít ki főutcái házak eladásáról oklevelet, míg az újvárosi egyszer sem. Az Újváros neve az újkorban utcaként élt tovább a minorita rendház és templom környékén, így a középkorban is a piactól (Óvárostól) északra, a Pece patak ágai között kell keresnünk. A régészet bizonyítéka szerint valóban állt itt, egy háromszög alakú téren (ma Deák Ferenc tér) a középkorban kőépítmény, melynek köveire 1954-ben, csatornaásás közben bukkantak. A leletmentő és igen kis területre kiterjedt ásatás tisztázta, hogy a területen, a minorita zárdától nyugatra falmaradványokat rejt a föld, amelyekből több provinciális gótikára valló másodlagosan beépített faragott kő is előkerült, így egy ötszög metszetű közel kétmázsás kávakődarab is, amely egy középkori építmény valamelyik nyílásából származott. A kövek valószínűleg 287 ...Quaesivit locum solitudinis et inductus esset in claustrum de Dyosgwer, ubi Christus sibi valde dulciscebat et tamquam Deo dignus heremita cellám diligebat. Gyöngyösi Gergely: Vitae fratrum. Cap. LXXI. ARADY N. (szerk.) 1975. 1. füzet, 71. p. 288 SUGÁR I. 1980. 157. p. 289 Supplicant rector et parochiani ecclesiae parochialis S. Stephani de Antiquamiskocz, Agriensis d., ut praedictam ecclesiam visitantibus indulgentia concedatur. Item pro eadem gratia ecclesiam parochialem B. Mariae de Novamiskocz, Agriensis d., visitantibus. RP., VII. id. Jan. a XIV. LUKCSICS P. 1938. II. köt. 827. és 829. sz. 290 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 63-64. p.