Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

a Pece-meder XVIII. században épített vagy javított támfalából származnak, melybe az itt talált középkori köveket is beépítették.

291 Ezt igazolja Szendrei János 1881-ben a Műemlékek Országos Bizottságának írt jelentése is, amelyben beszámol arról, hogy a Pece korabeli szabályozása alkalmával a minorita zárda előtt díszesen faragott „csúcsíves stylű, itt-ott még polychromozott (festett)" mérműveket találtak.

292 Miskolc második temploma és második városa, az Újváros feltehetően a királyi birtoklás kezdetén létesült, s a település népességének növekedése, hospesek telepítése kívánta meg, hogy a piactól távolabb újabb telkeket mérjenek ki, melyeknek lakói már nem a Szinván túli Szent István templomot látogatták, hanem saját plébániaegyházukat. A plébánia 1445-ös adata szerint a templom még a Szent István templomnak a XV. század utolsó harmadára datálható újjáépítése, nagyarányú bővítése előtt épült. Ez a plébánia és templom (a Szent István egyházzal együtt) 1444-45-re lett annyira jelentős, hogy látogatóinak (nem tudjuk milyen ünnepre) búcsúengedélyt kérjenek a plébánosok. A közeli sajóládi pálos kolostor 1423-ban nyert 40 napos búcsúra engedélyt minden oltára és kápolnája után az oltárok és kápolna felszentelése alkalmából, a felszentelés napjára, László király temetésének ünnepére (július 29.).

293 Talán a miskolciak búcsú iránti kérelme is összefügg valamely egyházi eseménnyel (talán éppen az újvárosi plébániatemplom vagy oltárainak felszentelésével?), mint Telkibányán 1357-ben, amikor az új ispotály alapításakor 25 (!) egyházi ünnepre kapnak 40 napos búcsút az egri, nikápolyi és harrani püspöktől azok, akik az ünnepeken felkeresik az ispotályt és támogatják a szegényeket.

294 Bár a középkori források nem említik, Miskolc új városrésze és plébániája a Pece patak ágai mentén szerveződött, így a településen belül a vizek közelsége miatt ki volt téve az áradásoknak. A piac menti Óváros és a Pece menti Újváros igazgatásának szétválása 291 Ásatási napló az 1954. szeptember-december hónapban a miskolci Deák téri csatornaépítésnél végzett leletmentési munkával kapcsolatban. Komáromy József leletmentés vezető. HOM Régészeti Adattára 1954. 514-68. Miskolc. 292 SZENDREI J. 1904. II. köt. 368. p. 293 BANDI Zs. 1985. 631-632. sz. 294 MOL. Dl. 5783. sz. BANDI Zs. 1985. 582. és 583. sz.