Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

zömmel valóban a Szinva holocén, jelenkori hordalékkúpjának üledéke található - úgy, ahogyan ezt Halaváts tévesen magára a lelőhelyre vonatkozóan is gondolta. Ezeket az eredményeket a magyar őskőkorkutatás miskolci születésének 100. évfordulójára 1991-ben - a Herman Ottó Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottsága közös szervezésében - rendezett nemzetközi emlékkonferencián ismerhették meg a hazai és külföldi szakemberek.

14 (2. kép) A világhírű Bársony házi őskőkori lelőhely üledékföldtani, felszínalaktani képe tehát jóval bonyolultabb, mint ahogyan azt Halaváts Gyula egykor - túlzott egyszerűsítéssel - értelmezni kívánta, egyértelműen holocénnek tekintve azt. Ma már jogosan róható fel neki, hogy geológusként éppen a Herman-féle „szakócákat" rejtő üledékkel foglalkozott a legkevésbé. Igaz, kora tudományos felfogását követve nem is ettől, hanem őslénytani leletektől várta volna a kőszerszámok korának eldöntését. Csakhogy paleontológiái maradványok nem lévén, sem a Herman által hitt jégkori, sem pedig a Halavátstól erőltetett jelenkori besorolást nem lehetett hitelt érdemlően elfogadni. A sokszor személyeskedésig menő vitában a holtpontról való elmozdulást - hosszú évek után - három egymást követő esemény segítette elő. 1903-ban Bécsben napvilágot látott Moriz Hoernes Európa őskőkorát tárgyaló monográfiája, amelyben a miskolci paleolitok is méltatásra kerültek. Hermannak valósággal szárnyakat adott ez a munka. Egészen meglepő módon még a tőle megszokott konokságát is feladta legalábbis a téren, hogy hajlott a külföldi szaktekintély szavára -, és maga is jóval fiatalabbnak, felső-paleolit solutréen korinak határozta át az eredetileg chelléennek vélt leleteket. Ezt azonban teljes bizonyossággal csak akkor vetette papírra, amikor 1905 augusztusában Dobos Ferenc a kezébe adta azt a gyönyörűen megmunkált levél alakú „nyílkövet" - ahogyan a leletet Herman nevezte -, amit még 1901-ben talált az Avasi temetőben, sírásás közben. 14 RINGER Á.-BOUSSAT, Ch.-CHADELLE, J. P. 1995. 15 HOERNES, M. 1903.