Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

Ez a pompásan megmunkált levél alakú kovahegyeiről híres franciországi solutréen kultúra típusait idéző darab döntött, és 1906-ban napvilágot látott a híres Zum Solutréen von Miskolc (A miskolci Solutréen kérdéséhez) című értekezése.

16 Ezután már csak a betetőzés hiányzott, a győzelem a közel másfél évtizednyi harc után. Hozzávetőleg az említett tanulmány megjelenésével egyidőben történt, hogy 1906-ban Herman jó barátja, Darányi Ignác került a földművelésügyi tárca élére. Hermannak csak egy szavába került, hogy Darányi elrendelje a tárca hatáskörébe tartozó Magyar Királyi Földtani Intézetnél Miskolc környékének földtani reambulációját - újratérképezését - és egyúttal a bükki barlangok rendszeres feltárásának megkezdését. 1906 őszén tehát két fiatal földtankutató érkezett Miskolcra Papp Károly és Kadié Ottokár. Feladatuk kettős volt: egyrészt lezárni a Bársony házi szakócák kora körül kirobbant vitát, másrészt megkezdeni a miskolci Bükk-vidék régészeti feltárásra alkalmas barlangjainak feltérképezését és próbaásatását. Papp Károly máig ható mintaszerűséggel végezte el Miskolc negyedidőszaki földtani képződményeinek felvételezését. Az eredményeit összegző Miskolcz környékének geológiai viszonyai című tanulmányában

17 a Herman és Halaváts közötti vitában kompromisszumos megoldást javasolt. Elfogadta Halaváts nézetét, hogy a régészeti emlékek alluviumban, vagyis jelenkori üledékben feküdtek. Viszont igazat adott Hermannak is, miszerint azok eredetileg az Avasi temető diluviális, jégkori rétegébe lehettek beágyazódva, és innen - egy idősebb magas terasz-szintről - kerültek másodlagos lelőhelyükre. így végül is lehetnek jégkoriak, vagyis ősemberi eredetűek. 1993-ban - éppen száz évvel az első publikálásuk után - elvégeztük a nevezetes kőszerszámok mikroszkópos kopásnyomvizsgálatát. Kiderült, hogy a két, feltűnően nagyméretű darabon - az egyik 23,6x10,8x2,2 centiméter, a másik 19,5x11,1x2,3 centiméter - nincs semmilyen használati nyom, sem az éleken, sem a felületeken. Bizonyosra vehető tehát, hogy nem mindennapi alkalma16 HERMAN O. 1906. 45-56. p. 17 PAPP K. 1907. 91-34. p.