Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

szátok színhelye, hiszen a várak rezidenciajellegét hangsúlyozza a vadászterület, vadaskert is. Erre utal, hogy a Bükk diósgyőri oldalán, a falu mellett 1343-ban említik a Pecér (Pesclieer) völgyet, ahol a diósgyőri jobbágyok szőlei mellett a pálosok szőlőadományhoz jutnak.

103 A pecér a vadászkutyák gondozója,

104 így a völgy elnevezése az itt folyt vadászatokra, az itt tartott vadászebekre utal. Hogy a Bükk-vidéki birtokosok birtokaikon különleges fajtájú vadászkutyákat tartottak és tenyésztettek, tanúsítja Borsod vármegye 1409-ben Szentpéteren tartott közgyűléséről kiadott oklevél, amelyben a vármegye előtt Puthnok-i Miklós esküvel vallja, hogy nem vitette el Kazai Kakas Lóránd két kutyáját, egy layhunth (= szíjon vezetett kopó) nevű kutyakölyköt és egy másik molossusi vadászebet (alium molosum).

105 A Bükk igazi vadászterületté azonban a diósgyőri uradalom királyi kézre kerülésével vált, hiszen Nagy Lajos már 1355-ben vadászhelyet létesít halastóval és vadaskerttel a pálosok Csanyik nevű birtokán. A munkálatok igazolják, hogy a kolostor melletti vadaskert a közeli diósgyőri vár rezidenciajellegét hangsúlyozta.

106 Ez a „Szilvás" nevű hely 1373. augusztus 11-én I. Lajos vadászhelye.

107 De királyi vadászat helye Diósgyőr 1412-ben is, amikor Ulászló lengyel király Zsigmondot meglátogatván, a környéken vadásznak.

108 Mátyásnak is volt (valószínűleg az előzőek folytatásaként) diósgyőri vára mellett vadaskertje.

109 A vadászat a váruradalom gazdálkodásában a birtokosok luxusigényét volt hivatva kielégíteni, s az említett pisztrángossal együtt a királyi allodiális gazdaság részét képezte, s a vár mint rezidencia fenntartása mellett az udvar élelmezését is szolgálta. Diósgyőr 1563-as urbáriumában említik, hogy a várhoz tartozó erdő 5 mérföld széles és 103 MOL. Dl. 3667. sz. BANDI Zs. 1985. 560. sz. 104 SZŰCS J. 1993b. 14. p. 105 MOL. Dl. 89680. sz. (Radvánszky cs. sajókazai lt.) MÁLYUSZ E. 1951-1958. II. köt. 6807. sz. 106 MOL. Dl. 4719. sz. BANDI Zs. 1985. 561-562. sz. 107 SZENDREI J. 1927. 19. p. 108 SZENDREI J. 1927. 25. p. 109 SZENDREI J. 1927. 29. p.