Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

hurcolták el.

75 1501. október 8-án Miskolcra ment az egri püspökség tisztviselője lovas kocsiba való lovat venni Estei Hippolitnak, de hiába nézett szét a várostól 9 mérföldre is, nem talált megfelelőt, így ötnapos útjáról ló nélkül tért vissza Egerbe.

76 A ló különleges értékét jelzi, hogy a nemesi elit hagyatékában az egyházak adományozásában is szerepet kapott. De más állatokkal is támogatta a középkori társadalom a kolostorokat. 1376ban Erzsébet királynő diósgyőri oklevelében a vára közelében épült Krisztus Teste kolostort abban a kegyben részesíti, hogy a királynői kúriából évente fél mázsa olajat és 10 disznót kapjanak illetményként. Megparancsolja a vár tisztségviselőinek, minden évben nagyböjtben (!) késedelem nélkül utalják ki az adományt.

77 A fejedelmi adomány, amely természetesen a nagyböjtöt követő időszakban szolgálta a pálosok élelmezését, illetve lett része kondáiknak, igazolja a disznóhús általános középkori fogyasztását, hiszen a diósgyőri királyi udvar is tartott kondát. A makkoltató disznótartás a bükki erdőhasználat része volt, de lévén az erdők az uradalom mindenkori tulajdonosának birtokai, ezeket mások csak engedélyivel, sőt a disznótized, mint feudális járadék megfizetésével használhatták. A pálosok nemcsak kapták a disznót a vártól és az uralkodótól, hanem Mátyás engedélyével (1471) szabadon, a sertéstized vagy más fizetség nélkül makkoltathatták is disznaikat a diósgyőri várhoz tartozó Lyukó, Csehvölgy (Lwko, Cech weigh) erdőkben.

78 Még az egri püspöknek is vásároltak a XV. század végén bükkvidéki disznókat a sajószentpéteri vásáron.

79 Palóczi Antal szentpéteri jobbágyai az 1520 körül a diósgyőri uradalom erdeiben makkoltatták disznaikat, amint a diósgyőri várnagy korabeli tiltakozásából kiderül.

80 A bükki erdőkben a makkoltatáson kívül az erdőélés más ősi fajtáit is gyakorolták a miskolciak, de ebben a diósgyőri vár tisztvi75 B.-A.-Z. m. Lt.V. 130. II. kötet 26-29. p. (Sajószentpéter város jegyzőkönyve). BOROVSZKY S. 1909. 71-72. p. 76 E. KOVÁCS P. 1992. 113. p. 77 MOL. Dl. 6330. sz. BANDI Zs. 1985. 564-565. sz. 78 MOL. Dl. 17168. sz. BANDI Zs. 1985. 577. sz. 79 MOL. Dl. 17168. sz. BANDI Zs. 1985. 577. sz. 80 MOL. Dl. 25622. sz.