Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

(Malvin, Ecseg kivételével), esetleg a várjobbágyok saját tulajdonú ingatlana volt.

54 A IV. Béla és V. István közötti ellenségeskedés miatt 1262-1265 között Ákos Ernye nemigen terjeszkedhetett Borsodban. 1265 után azonban folytatta az uradalomépítést, megszerezve Diósgyőrt. Az elmondottak alapján bizonyosra vehető, hogy Ernye nem örült Éleskő felépülésének (amennyiben Panyit emelte ezt az erősséget), hisz az új vár Dédeskőt tartotta sakkban. Ernye és utódja, István birtokgyarapítási politikája nemcsak arra irányult, hogy vagyonukat növeljék, hanem arra is, hogy a rivális Miskolc nemzetség terjeszkedését megállítsák. Ez oly jól sikerült, hogy Miskolc vidékét a XIV. század elején már mindenütt az Ákos István tulajdonában lévő falvak vették körül, s magán Visnyón is kénytelen volt eltűrni a nagyhatalmú szomszédot. Ernye fia István folytatta apja politikáját. Ő is az ország vezetői közé számított. IV. László idején Borsod és Gömör megyék ispánja, 1290 után pedig III. András közeli hívének tekintették. 1293-ban a 54 Cserépét is felszámítva Borsod megye területén 39 helységben voltak birtokosok Ernye bán és utódai. Diósgyőr területén alakult ki Garadna és Csenik. Tikon Szabolcs vagy Gömör megyében feküdt. Ehhez a birtoktömbhöz kell sorolni még a Zemplén megyei Kesznyétét, Pogát, Hernádnémetit is. A szomszédos Heves megyében, Borsodhoz közel az övék volt Ivád, Kövesd, Pétervására, a Tisza túlsó partján pedig Taksony. A távoli Nógrádba esett Felszele, míg Szabolcsba Böszörménytelek. Összesen 50 telep jöhet szóba (a XIV. század elején István a Borsod megyei Csépest és Bökényt foglalta el). Némelyikükről kimutatható, hogy eladták, elajándékozták, elcserélték (Barca, Harica, Kondó, Csenyik, Palkonya, Varbó jó része, Héty, Hernádnémeti, Kazinc, Poga, Felszele, Böszörménytelek, Papréte). Kérdéses, Papréte mennyiben tekinthető önálló településnek. így - Csépes és Bökény nélkül - 38 helységgel számolhatunk (ebből Borsodba esett 30-33). A birtokok közül a következők tekinthetők Ernye szerzeményeinek: Barca, Csecs, Dédes, Ecseg, Diósgyőr, Harica, Héty, Kazinc, Kondó, Ludna, Mályin, Parasznya, Varbó, Zsolca(?), Szihalom, Hernádnémeti, Ivád, Kövesd, Taksony, Pétervására, Felszele, Böszörménytelek, Poga. István ezeket a javakat újabb településekkel gyarapította: Aranyos, Ernőd, Muhi, Olaszegyház, Palkonya, Tarján, Visnyó, Tikon, Kisgyőr, Cserép, Abod, Arnót, Berente, Lövő, Odormány, Őrös, Papréte, Simókfölde, Szalonta, Szederkény, Tullus, Kisfalu. Sejpestő, Kesznyéte, Istring és Garadna esetében nem tudjuk ki szerezte. A birtoklista összeállításakor a következő munkákra támaszkodtunk: KARÁCSONYI J. 1900. 129-131. p. KIS P. 1995. 283-285, 295-298. p. GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. passim. III. köt. 104, 111, 124, 141. p. TÓTH P. 1985. 92-93. p. SZENTPÉTERY I. 1923-1943 . 4093. sz. (Cserépre és Kisgyőrre). Várjobbágyi birtoklásra: ZSOLDOS A. 1991b. passim.