Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA
jelekkel is jelölik a birtokhatárt. A 44 holdnyi birtokrész a Zsolca és Miskolc felé vezető utak között fekszik, a határ érinti a közutat-országutat is, szőlők, a Hejőn lévő malomhely és egy nagy árok közelében. Az egyik határjel egy tövises, bokros helyen emelkedik, melyet mezsgyének hívnak (in loco cuiusdam spineti vulgo mesde vocato), vagyis a birtokrészeket tövises határ keríti el. Egy másik határjel a Miskolcra vezető út és az árok mellett bodza- és szederbokor (iuxta rubum sambuceum) mellett áll. 35 Miskolc és környékének tájképében a középkor folyamán végig meghatározó volt a víz. A birtokokon, településeken átfolyó folyókkal, patakokkal lépten-nyomon találkozott a kor embere. A folyók közelében tavak, halastó, ligetes erdő, füves út, fák alkották a természeti környezetet. A víz a hegyek felől jött, a Szinva éppen a Bükkből, s éppen Miskolc környékén kapcsolta össze az alföldi vidéket a Felfölddel. 1332-ben Noszkad birtok (a mai Hejőkeresztúr területén) leírásánál az Ohatról Miskolcra vezető út mentén a határ egy völgyön (Wstarashwelgh), berken (bereh), homokdombon (sabulo), folyócskákon (fluvium Berethva, Zemd), nádason (Nadzek), majd a Hejő malma és hídja mellett vezet. 36 Egy 1412 decemberében kelt határjárásban Noszkad puszta határában egy Helgessas nevű sásas tó vagy mocsár (lacus seu stagnum) áll, s ugyanitt a Beretva (morotva?) folyó partján két Fövenyes (Feuenyes) nevű mocsár (stagnum) között van a határjel. 37 1338-ban Balázs fia Tivadar leánynegyedének kiadásakor Petri birtok határjárásában (erről, mint a Hernád folyó melletti birtokról 1304-ben Balasius fia Dénes miskolci nemes újíttat meg egy 1281-es privilégiumot) 35 az első határjel egy gyümölcsbokornál van (virgultum cuiusdam pomi contranee), majd a templom körüli út végén agyagos föld (Agyagosov) érintésével egy gyümölcsös (pomery) mellett halad. A birtok beltelkeitől a Szinvához megy a határ, partján nagy fűzfatörzs (magnum truncum Salicis). A birtok Mohi felőli részén a Szinvától nem messze egy árok (aruk) 35 MOL. Dl. 83277. sz. 36 MOL. Dl. 2744. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 38-39. p. 37 BANDI Zs. 1985. 628. p. 38 NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. I. köt. 301. p.
