Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

a határjel.

39 A Petrivel határos Déta 1323-as határjárásában a Szinva és a Hejő vidékén a Hejőn lévő Smodreui nevű rév közelében előbb egy kiszáradt vízmeder (Zarrazer) majd egy Er nevű folyóvíz (fluvium) mutatja, hogy a vidék vizeinek hozama, illetve a medrek gyakran változtak.

40 A Déta (Detha) birtok mellett 1467 a Ládházi nemesek birtokában lévő Ládháza föld egy részének határai bizonyos patakok, a Tőkés-ér és Sáros-ér (quosdam rivulos seu meatus aquae Thewkes-Eer et Saroseer).

41 A vizek szabdalta alföldi jellegű táj élményszerű leírását adja 1358-as határjáró oklevél, amelyben a Czudar család részére írják birtokuk határát Ónod mellett, az Ónodból Körömre, Zsolcára, ill. Mohiból Miskolcra vezető utak mentén. A határ Sajó mellől indul, ahol a határjel egy öreg fűzfatörzs, majd domb, tölgyfacserje (dumus querci), vadalmabokrok (frutices pomi), mocsaras hely (locum paludosum), bodzafa (meta terrea sambucum in se continens), egy kis ér (quoddam er Zynuaer nuncupatum), vadkörtefa (arbore piri), cseresznyefa (arbor cerasi), ér-süppedék (quoddam er Thopolcza nuncupatum) váltják egymást. A határjárás a Tapolcáér mellett, vagyis vizenyős területen említ bizonyos rezgő fákat (arbores tremuleas), s ugyanilyen fa áll a Tapolcáér végén lévő szigeten, amelynek narfa a neve, vagyis a fák rezgőnyárfák, ahogyan ma is ismeretesek (in quandam insulam et sub arbore tremulea est meta terrea vulgo narfa).

42 Amikor 1416-ban Mezőnyék vagy más néven Ládháza possessiot megosztják a nyéki és ládházi nemesek között, a határ a faluból egy patakmederhez (alveum) megy, ahol három diófa (très arbores nucum) mellett emelkedik a földhányás, mint határjel.

43 A Miskolccal határos Csaba 1412-es határjárásában a Csabát Szirmától elválasztó határ a Damashomoka nevű földnél egy hegyen van (insuper que quen39 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 41-42. p. 40 NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. II. köt. 111. p. 41 ARADY N. (szerk.) 1975. 1. füzet, 218. p. 42 NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. VII. köt. 263-267. p. A határjárás leírása olyan plasztikus, hogy 1926-ban Marjalaki Kiss Lajos a helyszínen járva az oklevél alapján azonosította a Tapolcáér nevű süppedékes területet, térképvázlatot is közölve a Miskolc és Ónod közötti terület vízrajzáról. Vö. MARJALAKI KISS L. 1926a. 37. p. 43 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 92. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 83. p. és TÓTH P. 1990. 57. p.