Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

úgynevezett kaparóeszközök találhatók. Az utóbbiak segítségével tisztították meg a cserzésre szánt bőröket. A kaparok zömükben női munkaeszközöknek tekinthetők. A fér­fiak sajátos kőszerszáma az úgynevezett háromszög vagy levél ala­kú hegy volt, amelyiket lándzsacsúcsként és húsoló, nyúzókésként egyaránt alkalmaztak. A Neander-völgyiek szabad ég alatt, földbe mélyített aljú házakban és barlangokban laktak. Halottaikat szintén barlangokban temették el. Sokoldalú eszközkészítésük, fejlett vadász-gazdálkodásuk, hiedelem­világuk és a képzőművészet felé tett első lépéseik a fejlettebb, felső­paleolit crő-magnoni ember kultúráját előlegezik meg. Az elmúlt években végzett rétegtani-időrendi és őskörnyezettani ku­tatások eredményeként lényegesen finomodtak ismereteink a felső­pleisztocén idején a miskolci Bükk-vidéken élt középső- és felső-paleolit régészeti kultúrák kronológiai-paleoökológiai viszonyait illetően 44 épp­úgy, mint az ősember vadászatára vonatkozóan. 45 Más esetekben a ko­rábbi ásatási eredmények újszerű, 46 vagy az évtizedek során felhalmo­zódott kételyek nyomán szükségessé vált revíziója 47 gazdagította isme­reteinket a miskolci táj nevezetes őstörténeti szakaszairól. Az őskörnyezettani viszonyok sajátos alakulása a középső-paleo­litikumon belül három időszak megkülönböztetését teszik célszerű­vé, méghozzá mai korhatározási ismereteink szerint 130 és 75, 75 és 60, továbbá 60 és 40-30 ezer évvel napjaink előtti határokkal. A középső-őskőkor idősebb szakaszában 130 és 75 ezer év kö­zött, a szélesebb értelemben vett utolsó interglaciálisban - amikor ugyan esetenként lehűléssel tarkítva, de általában meleg vagy hű­vös mérsékelt éghajlat uralkodott - három-négy régészeti kultúra emlékei ismertek a Keleti-Bükkből. Jelentőségében legfontosabb a leggyakoribb előfordulása után Sajóbábony községről elnevezett bábonyi régészeti kultúra, 48 amely az Európa atlanti partjaitól egészen a Volgáig elterjedt micoquien 44 RINGER Á. 1994. 157-163. p. 45 SIMÁN K. 1988. 55-67. p. 46 RINGER Á. 1994. 136-144. p. 47 MESTER Zs. 1994. Passim. 48 RINGER Á. 1989.

Next

/
Oldalképek
Tartalom