Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD
típusú archeológiai leletegyüttesekkel mutat rokonságot. Ennek a körnek azonban a legprogresszívebb változata, amelyben Európában a legkorábban válik általánossá az úgynevezett levéleszközök, s közöttük a levél alakú lándzsahegyek és kések használata, a pengetechnológia és felső-paleolit eszköztípusok megjelenése mellett. Mindezek a vadászat hatékonyságát növelték, és az általuk készíthető egyéb munkaeszközök megsokszorozódásával, vagy éppen azok hatékonysága növelésével sokoldalúbb környezeti adaptációhoz járultak hozzá. A bábonyiak kőszerszámaikat főként helyi üveges kvarcporfírból és egy 50 kilométernyi távolságból, a Zempléni-hegységből származó speciális hidrokvarcitból készítették, leggyakrabban bifaciális, kétoldalú technikával. Lelőhelyeik szabad ég alatti telepekről és barlangokból egyaránt ismertek. Előszeretettel tanyáztak a Miskolc és Sajóbábony közötti dombokon. Egyik nagyméretű településük is innen, a Kánás-tetőről került elő. Innen mutatjuk be néhány jellegzetes kőeszközüket. (5. kép) A kultúra barlangi településnyomai - egyebek mellett - a Szeleta 2. rétegének tetejéről 49 , illetve a Büdös-pest Kadic-féle 1925-ös ásatásból az alulról számított 3. rétegből - a feltáró szerinti „alsó kultúrrétegből" - kerültek elő. 50 A korábbi kutatás ezeknek a régészeti emlékeknek a különállóságát nyilván még nem ismerhette fel. A bábonyi kultúra népe a miskolci táj hegylábi dombságán és a Sajó völgytalpán minden bizonnyal nagytestű növényevőkre vadászott. Barlangi szállásaik pedig - a Bükkben megszokott módon a barlangi medve szezonális elejtéséhez kapcsolódhattak. A bábonyiakkal egyidőben élt a Keleti-Bükk másik - több lelőhelyen képviselt - régészeti kultúrája, a Németországból, Csehországból és Szlovákiából több lelőhelyről ismert, s 1981-től Taubachien néven elkülönített középső-paleolit ipar. Ennek emlékeit 1932-1934-ben Saád Andor 51 , majd 1973-ban Hellebrandt Magdolna 52 , végül 1988-ban a 49 RINGER Á. 1994. 115-133. p. 50 KADIC O. 1934. 63-65. p. 51 GAÁL I.-SAÁD A. 1935. 65-75. p. 52 HELLEBRANDT M.-KORDOS L.-TÓTH L. 1976. 7-36. p.
