Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

dúlások, amelyek alkalmazása minden barlangi és szabad ég alatti paleolit-lelőhelyen megtalálhatók. Az ősemberi kőeszközkészítésre használt, helyben található nyers­anyagai a kvarc-, kvarcit- és a vörös vagy zöld porfírkavicsok; az üveges kvarcporfír, valamint a hidro- és limnokvarcitok voltak. A kvarc és kvarcitkavicsok az Ős-Sajó által a magas dombháta­kon szétteregetett kavicstakaró-maradványokból éppúgy gyűjthe­tők voltak, mint a Szinva és főként a Sajó kavicsfövenyéből. Ezeket elsősorban az alsó- és a középső-paleolitikum embere használta. A porfírkavicsokat a Szinva medréből és üledékéből nyerhették ki. Eredeti, triász korú vulkanizmushoz kapcsolódó porfirintrúziók, mészkövek közé települten a Garadna-völgyben lelhetők fel. In­kább a középső-őskőkorból mutatható ki a porfírváltozatok hasz­nálata. Az üveges kvarcporfír vagy felzites-sávos riolit a bükki bábonyi­szeletai kultúra kedvelt alapanyaga volt, a középső- és felső-paleo­litikumban. Sokáig úgy gondolták, hogy forrása a miskolci Avason található. Eredeti lelőhelyére Tóth Lajos bukkant rá, akinek egyéb­ként a kovaféle első ásványtani analízise is köszönhető. 30 A bükk­szentlászlói Kaán Károly-forrás mellett kisebb kavicsok és hatalmas tömbök formájában lelhető fel ez a szintén triász korú tengeralatti kitörések nyomán keletkezett igen jellegzetes, üveges szövetű vul­kánit. Innen azután a kovakavicsokat a patakok a Szinvába, az utóbbi pedig a Sajóba szállítják. A kavicsbányákban, még Nyékládházánál is nagy számban találhatók. Keménységük miatt ugyanis még a hosszú szállításnak is ellenállnak. Minden bizonnyal jogosan feltételezhető, hogy az ősemberek nem csak a felszínen található, repedezett nyersanyagokat dolgoz­ták fel. 31 Csodálatos technikai bravúrt jelentő lándzsahegyeikhez a szeletaiak is bizonyára már bányászott nyersanyagot alkalmaztak. A forrásvízi vagy tavi eredetű, ún. hidro- és limnokvarcitok, amelyeket még az újkőkor, sőt a történeti korok embere is bőség­gel hasznosított, változatos kifejlődésben a miskolci Avason fordul­nak elő. 30 VÉRTES L.-TÓTH L. 1963. 13-25. p. 31 RINGER Á.1989.

Next

/
Oldalképek
Tartalom