Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

A földtörténeti harmadidőszakban a miocén szarmata és/vagy kunsági emelete idején, mintegy 7-14 millió évvel ezelőtt az avasi Mély-völgy két oldalán törésvonalak mentén vulkáni utóműködéshez kapcsolódó hőforrások törtek felszínre. A kiömlő meleg vízből - a vegyi összetételtől függően - édesvízi mészkő vagy különféle kovakő-változatok rakódtak le. E kovarétegek néhány tíz centiméter vastagságúak és sokszor több egymás fölötti szintben települnek, szárazföldi homok és agyagrétegek között. 1928-ban kilátópark létesítéséhez kezdtek az egykori Pergolán, a mai kilátótorony helyén. Itt bukkantak rá azokra az első magyarországi kovabányatárlókra és -vágatokra, amelyek ásatását a Magyar Nemzeti Múzeum részéről Hillebrand Jenő, a Borsod-Miskolci Múzeumtól pedig Leszih Andor vezette, egészen 1935-ig. E munkálatok során tucatnyi bányagödröt, keskeny vágatot és aknaszerű járatot tártak fel. Ezekkel érték el az egykori bányászok a megfelelő minőségű kovakövet tartalmazó rétegeket, amikből azután nagy ütőkövekkel és szarvasagancs-fej tőeszközökkel nyerték ki az eszközkészítéshez legjobb darabokat. A fejtővágatokból ezerszámra kerültek elő a durva kőzettörmelékek, kovaszilánkok és félig-meddig megmunkált kőszerszámok. A bányászat korának meghatározása azonban rengeteg fejtörést okozott a kutatóknak. Mivel jellegzetes kőeszközöket nem találtak, s mert a szakértő geológusok a művelési rétegeket befedő üledéket egyértelműen nem tudták jégkori eredetűnek tekinteni, az ásatok végül is az átmeneti kőkori campignien régészeti kultúrába sorolták a bányaobjektumok nagy részét. Ezt támasztotta alá Hollendonner Ferenc is, aki a rétegekből előkerült faszéndarabokat határozta meg. Mivel ezek olyan lombos fáktól származtak, amelyek a Bükk hegy láb felszínén a jelenkori természetes vegetációjának is alkotói, a holocén elejénél régebbi korra nemigen lehetett következtetni, legalábbis az akkori ismeretek szintjén. Egyébként egyik-másik járatban őskori (neolit?) töredékeket és háziállatcsontokat is találtak, így hát régi kutatóink nyitva hagyták a lehetőséget, hogy az avasi kovabányák művelése esetleg az újabb kőkorba is áthúzódott. Később arra is gyanakodtak, hogy - legalábbis részben - még fiatalabb, talán középkori lenne az avasi bányászkodás. Felbukkant olyan nézet is, miszerint talán a miskolci