Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC HELYE AZ ORSZÁG KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN - KUBINYI ANRDÁS
rendekhez tartoztak, mint a ferencesek, a domonkosok és a karmeliták). Egyetlen egy központi helyen nem találunk Kazán kívül koldulórendi kolostort, noha ez például akár a Nyugat-Dunántúlt, akár a Felső-Tisza-vidékét, vagy az ország más részeit vesszük is figyelembe, mindenütt megvolt, s nagyon sok esetben a centralitási pontértéket éppen ez emeli meg. Egyes-egyedül Miskolc esetében az ispotály bizonyos fokig városra utaló egyházi testület központja, koldulórendi kolostor azonban itt sem létesült. Ennek az okát ma még nem tudjuk meghatározni, de föltehetően amennyiben lett volna koldulórendi kolostor, annyiban a település magasabb pontszámot kapott volna. Az elképzelhető, hogy vagy valamilyen helyi adottsággal függ össze, ami miatt a koldulórendek ezt a területet kihagyták, vagy a helyi városias hatóságok, illetve a kegyurak előttünk ismeretlen okból nem tartották szükségesnek a koldulórendi kolostorok létesítését. Nem tudjuk tehát megmagyarázni, hogy ennek a jelenségnek mi az oka. A másik, annak idején általam felvetett kategorizálás - az egyetemre járók száma - alapján viszont Miskolc eléggé kiemelt helyet kap az ország városhálózatában. Miskolc az 1440 és 1514 között a bécsi és a krakkói egyetemre beiratkozott hallgatók származási helyei sorában a 68-71. helyet foglalja el a maga 15 beiratkozottjával - nagyon tanulságos, hogy ugyanennyien, tehát tizenöten iratkoztak be Kisvárdáról, az erdélyi szász Muzsnáról és Szikszóról. Mint láttuk, Kisvárdának a centralitási pontszáma minimálisan marad csak el Miskolc alatt. Ha az egyetemre beiratkozottak száma alapján kialakult sorrendből kivesszük a szabad királyi és az ezekhez hasonló jogállású egyéb városokat, amelyek száma 24, akkor a földesúri városok, mezővárosok között Miskolc Szikszóval, Muzsnával és Kisvárdával együtt a 44-47. helyet foglalja el. Amennyiben a Miskolc előtti egyházi vagy magánföldesúri civitasokat is külön veszem, amelyek száma 14, akkor Miskolc és a másik három, a 15 egyetemi hallgatót Bécsbe és Krakkóba külső település a 30-33. helyet foglalja el az ország területén. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy függetlenül a centralitási pontoktól - tehát csak abban az esetben, ha az egyetemre járók számát vesszük figyelembe -, Miskolc az ország ötven legtekintélyesebb mezővárosa között foglalt helyet és valószínűleg - amennyiben Borsod megyét nem ke-