Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC HELYE AZ ORSZÁG KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN - KUBINYI ANRDÁS

rülték volna el a koldulórendi szerzetesek -, még magasabb pontszámmal rendelkezne, úgyhogy valószínűleg ez az egyetemre járók statisztikája jobban mutatja a városnak a jelentőségét, hiszen a vele majdnem azonos centralitási pontszámmal rendelkező Sajószentpéterről jóval kevesebben fordultak meg külföldi egyetemeken, mint Miskolcról - annyira kevesen, hogy számukat centralitási pontként nem is lehetett figyelembe venni.

10 Miskolc viszonylag előkelő helyére következtethetünk egy újabb módszer alapján is, amelyet Szakály Ferenc dolgozott ki. Szakály Ferenc abból indult ki, hogy mind a késő középkor egyházi középrétegében, mind a reformációban igen nagy szerepet játszottak a városi és mezővárosi származású papok. Ezért különböző forrásokból összeállította a késő középkor és a kora újkor egyházi személyeinek származási helyeit és ebből nagyon érdekes statisztika jött ki. Természetesen nyilvánvaló, hogy ez a statisztika inkább egy kísérlet és nagyobb anyag alapján kellene ezt tovább folytatni. Ennek ellenére elég világos képet nyújt a számunkra. Ebben a jegyzékben Miskolc a 34-38. helyet foglalja el, mégpedig együtt a szabad királyi város Kassa, a püspöki város Pécs, valamint a nyugat-magyarországi Lábod és a Tolna megyei Paks mezővárosokkal együtt. Feltűnő az is, hogy az előtte lévő települések közül mindössze három, valamint a Miskolccal azonos szinten álló Paks nem fordul elő az egyetemre járók általam összeállított listájában. Az, hogy Kassa hátra kerül, ugyanígy megállapítható más királyi városok esetében is - Szeged kivételével, amelyik az első helyen van -, Buda is, valamint Pest is viszonylag hátrább fordul elő, igaz, hogy mind a kettő megelőzi Miskolcot. Ez nyilván azzal áll kapcsolatban, amire utal Szakály Ferenc is: hogy tudniillik az egyházi középrétegben és ilyen módon a reformáció terjesztői között a mezővárosok jelentősebb szerepet játszottak, mint a királyi városoknak a polgárai.

11 Ezzel egyébként újabb eredményhez jutottunk. Az iskolázás a városi és mezővárosi iskolákban volt a legmagasabb színvonalú a középkorban. Ilyen módon az értelmiségi pályákra menők között nagyon előkelő helyet foglalnak el az ezekből a településekből származó 10 KUBINYI A. 1971. 75. p. 11 SZAKÁLY F. 1995. 24-25. p.