Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC HELYE AZ ORSZÁG KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN - KUBINYI ANRDÁS

a Délnyugat-Dunántúlt, mert egyrészt az ország legsűrűbben lakott területe volt, számos oppidum terült el ezen a tájon - ennek elle­nére egyetlen egy jogi értelemben vett várost nem találunk ezen a területen. így tehát annak meghatározása, hogy vajon mely telepü­lések láthatták el e városmentes tájon a városok szerepét, kihívást jelenthetett a kutató számára. Egy néhány évvel ezelőtt megírt, még kéziratban lévő munkámban nem a középkori, hanem a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városfejlődését is megvizsgáltam, így tehát a Nyugat-Dunántúl mellett egy tiszántúli terület is ren­delkezésünkre áll, hogy megállapíthassuk: mely centrális helyek fe­küdtek ezen a tájon és milyen rendszert képeztek? 5 Tíz csoportra osztottam a centralitás problémáját, s mindegyik csoporton belül 1-től 6-ig terjedő pontozás van. A tíz csoport a kö­vetkező. - I. Uradalmi központ, főúri rezidencia; ez érthető, hiszen egy birtokközpont a hozzá tartozó falvak számára mindenféleképpen centrális szerepet töltött be. - II. Bíráskodás és hiteles hely. Ezt nem kell külön megmagya­rázni. - LÏÏ. Pénzügyigazgatási központ. Itt elsősorban a bánya- és só­kamarákra, harmincadhivatalokra és egyéb pénzügyigazgatási köz­pontokra gondoltunk. - IV. Egyházi igazgatás. Ez a püspöki hatalom alól kivett plébá­niától a prímási székig tart. - V. Egyházi intézmények. Itt az ispotályok, kolostorok - és kü­lönösképpen a koldulórendí kolostorok - megléte vagy hiánya a fontos. Mint láttuk, ezeknek a szerepét már a korábbi történetírás is figyelembe vette a mezővárosok közötti különbségtételben. - VI. Az egyetemre járók száma alapján való megkülönböztetés. - VII. Céhek léte. Az a tény, hogy hány céh van egy településen, érthető módon a kézművesség fejlődését igazolja. - VIII. Nagyon lényeges pont az úthálózati csomópont kérdése. 5 KUBINYI A. 1989. 319-335. p. KUBINYI A. 1996. 130-148. p. és Kubinyi András: Nyír­bátor, a középkori mezőváros. Kézirat. - Ezekben a tanulmányokban idézem a kül­földi irodalmat és a korábbi, a mezővárosokkal foglalkozó magyarországi szakirodalmat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom