Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC HELYE AZ ORSZÁG KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN - KUBINYI ANRDÁS

Itt ugyanis nem arról van szó, hogy ténylegesen hány út metszi a települést, hanem hogy hány hasonló, környező központi helyhez lehet úgy eljutni a településről, hogy egy másik központi helyet ne érintsünk - tehát, hogy hány központi hely van a körzetében annak a központi helynek, amit vizsgálunk. - IX. A hetivásárok és az évi vásárok, azaz a sokadalmak megléte. Nyilvánvaló, hogy mennél több piacot tartottak, annál magasabb pontszámot kap a vizsgálandó település ebben a kategóriában. - X. Ez a kategória a jogi helyzetet jelenti, ahol egy pontot kap az a település, amelyet legfeljebb egyszer neveznek oppidumnak (az Érszegi-Blazovich-féle kategorizálás szerint ezeket lehetne a possessio-oppidumok sorába venni), kettő pontot kap az a település, amelyiket a középkor végén, 1490-től neveznek oppidumnak, három pontot pedig, amelyet rendszeresen oppidumnak neveznek, négy pontot kap a földesúri civitas, amilyen volt például Pécs vagy Késmárk. Az ötödik és hatodik pont pedig már a szabad királyi és a hozzájuk hasonló jogállású más városokat jelenti. A kategorizálásnál nyilvánvaló, hogy számos olyan falu is bekerülhet a településrendszerbe, amelyeknek semmiféle gazdasági jelentőségük nem volt. Gondolok például arra, hogy egy uradalomnak az egyik faluban elhelyezett officiolátusa, tiszttartósága alapján a falu kap egy pontot, de ha más szempontból érdektelen, nyilvánvaló, hogy nem lehet a városhálózathoz hozzákapcsolni. De ugyanígy állhat egy faluban például egy bencés apátság, de ha a falunak nincs mezővárosi kiváltsága, vagy nem rendelkezik piaccal, nem számíthatjuk fontosabb központi helyek közé. így tehát kizárólag két szempont alapján emeltem ki a centrális helyeket, egyrészt azokat a településeket vettem figyelembe, amelyeket oppidumnak vagy civitasnak neveznek, beleértve az egyszer oppidumnak nevezett településeket is, másrészt pedig azokat, ahol heti- vagy évi vásárokat tartottak, hiszen ez gazdasági szempontból jelentette a centralitást. S nagyon sok olyan falu van, ahol tartottak piacokat vagy sokadalmakat, ennek ellenére soha nem lett belőlük oppidum. Igaz, olyan oppidum is van, ahol nem tartottak piacokat, de ezek viszont jogi szempontból voltak jelentősebb települések. S ha ezt a rendszert kidolgozzuk akár egy megyére, akár - reméljük, egyszer megtörté-