Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

nosítható vele a fentebb említett tapolcai káplán, vagy az alább említendő közjegyző. 1531-ben, vagy közvetlenül azelőtt halt meg Márton pap, aki vi­szont Oláh Miklós helyettese volt a miskolci plébánosi tisztségben (qui Dominationis Vestrae in ea plébánia vicém gessit), s így a plé­bánia irányító nélkül maradt. 96 - Thurzó Elek levelének a fentebbi szavaiból arra kell következtetnünk, hogy a XVI. század első ne­gyedében megnőtt a miskolci plébánia jelentősége és a királyné, mint a diósgyőri uradalom birtokosa javadalomként adományozta azt a hozzá közel álló híveinek. Szálai Tamás fentebb vázolt ügye is erre utal, s fel kell tételeznünk, hogy András pap után Oláh Miklós lett a miskolci plébános. Számos levele, amelyben a plébá­nia dolgáról intézkedik, vagy a helyettes plébánost szólítja fel a jö­vedelmekkel való elszámolásra, illetve panaszkodik, hogy két év óta egy sort sem írt az neki; valamint, hogy Thurzó Elek és Tamás egri püspök egyaránt tőle akarják megszerezni jelöltjeik számára a miskolci plébániát, 97 arról tanúskodik, hogy feltűnően érdekelt volt a plébánia ügyeiben. S hogy bensőséges dolgokat tudott Miskolc­ról, arra a Hungária című műve a bizonyíték, amelyben a követke­zőket írja: „...Miskolc mezőváros, amely már régóta nevezetes lakosainak a táncairól, a vár alá tartozik, s bővelkedik a legkitűnőbb borokban és mindenféle élelmiszerekben." 98 - Természetesen nem akarjuk állítani, hogy Oláh Miklós plébánosként ténylegesen is Miskolcon lakott volna; a plébánia valódi igazgatását nyilván helyettesei látták el. Ezek egyike volt az előbb említett Márton pap, akinek a nevével már egy 1522-ben kelt oklevélben is találkozunk: nyilván ő az a Debreceni Márton helyettes plébános és alesperes, akinek a házában, engedélyével és tanúbizonysága mellett tett adományt Szabó Máté miskolci polgár a Szűz Mária és Szent János evangélista tiszteleté­re szentelt oltár, illetve igazgatója, Devecseri István pap számára. 99 - Hogy halála után Thurzó Elek jelöltje: Soklyosi László mester, 96 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 177-178. p. 97 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 177-178. p. 98 A részlet fordítását lásd BEKES D.-VERES L. (szerk.) 1972. 10. p. 99 Kassa város levéltára, Archívum Secretum NN. Miscellanea, nr. 72.

Next

/
Oldalképek
Tartalom